Szerző: SZELESTEY
2018.11.07.
- Az Európai Néppárt két potenciális Spitzenkandidátjának véleménye leginkább abban tér el egymástól, hogy ki kell-e vágni a párcsaládból a Fideszt. Weber szokás szerint óvatoskodik
- Még senki sem bizonyította hitelt érdemlően, hogy Soros valóban migránshordákat szervez, ellenben a CEU kipaterolása veszélyes precedensül szolgálhat Európában
FT
A francia Európa-ügyi miniszter harcot hirdetett a nacionalizmus ellen, bár elismeri: egyáltalán nem biztos, hogy az EU-választásokon a Macron vezette uniópárti erők felülkerekednek a nacionalistákon, élükön az szélsőjobbos Salvinival. Ám mint mondta, tudjuk, mit szabadított a nacionalizmus a földrészre az eltelt évszázadok alatt, és nem volna jó, ha a 2. világháború utáni időszak vívmányait olyan veszélyeztetnék, akik szembemennek a közösség alapvető értékeivel. És nagyon nagy baj volna, ha ezek az erők nyernének. Loiseau az olyanoknak kíván nekimenni, mint Orbán Viktor, aki ellen az EP eljárást indított, mert úgy ítélte meg, hogy a kormányfő rendszerszintű kockázatot jelent a kulcsfontosságú normák szemszögéből. Azt azonban nem állítja a tárcavezető, hogy itt kelet-nyugati megosztottságról volna szó, hiszen Franciaországban igen erős Le Pen pártja. És ott van az olasz koalíció is, szóval a kontinens sehol sem mentes a nacionalista veszélytől. Az interjúalany arra is kitért, hogy Európa egy új válság kellős közepén tart, ezért Franciaországnak mindenkit meg kell győznie, hogy nem lehet halogatni a reformterveket.
Süddeutsche Zeitung
A lap úgy tudja az Európai Néppárt ma kezdődő csúcsértekezlete előtt, hogy a legnagyobb vita akörül van, mi legyen Orbán Viktorral, miközben Helsinkiben olyan kérdésekről kell dönteni, hogy kit javasoljon a pártcsalád a Bizottság elnöki tisztére. A két jelölt közül Webert főleg kormányfők támogatják, így vitatott magyar politikus is, de Merkel is, így ő számít favoritnak. A vetélytárs, Stubb elérte, hogy ma este végre személyesen is vitáznak a kongresszuson, a titkos szavazás holnap lesz. Kettejük között a legnagyobb nézeteltérést az okozza, hogy a finn jelölt legszívesebben azonnal kihajítaná a Fideszt az EPP-ből. Weber ezzel egyáltalán nem ért egyet, ő megpróbálná bent tartani a magyar pártot. Ám Stubb valószínűleg éppen azzal tud további támogatókat szerezni, hogy Weber álláspontja ellentmondásos Orbán ügyében. Pl. dicséri a magyar kerítéspolitikát, viszont megszavazta az Európai Parlament által kezdeményezett jogállami eljárást.
Nem véletlen, hogy a mostani tanácskozáson olyan határozatot kívánnak jóváhagyni, amely a lehető legélesebben bírálja mindazt, amit a magyar kormányfő képvisel. Magyarország ugyan nem szerepel név szerint a szövegben, de nem kétséges, hogy ő a címzett. Hiszen az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy a Vasfüggöny leomlása óta a populista és nacionalista szélsőség, a dezinformáció, a hátrányos megkülönböztetés és a jogállam elleni fenyegetés jelenti a legnagyobb veszélyt az európai szabadsággal és demokráciával szemben. Ennél egyértelműbben aligha lehet fogalmazni.
FT
A vezércikk azt hangsúlyozza, hogy Marconra igen nagy teher hárul, mivel Merkel lelép a színről, de még nem teljesen reménytelen, hogy az elnök keresztül tudja vinni az unióban az általa előirányzott nagyszabású változásokat. Lehet persze, hogy Németország a következő években teljesen belemerül a saját belharcaiba, így nemigen látszik, hogy kulcsponti téma lenne Berlinben az EU megtámogatása, ami nem jó hír, figyelembe véve, milyen súlyos kérdéseket kellene megoldani a földrészen. De így is elképzelhető, hogy a távozó kancellár a saját öröksége érdekében a decemberi csúcson a francia elnök tervei mellé áll és pártolja az euróövezet megerősítését. Az is reményt ad, hogy az utód várhatóan hajlandó lesz az eddiginél több segítséget adni a sürgős reformokhoz. Azon kívül nagy lökést adhat, ha Macron odahaza sikereket tud felmutatni. Európában pedig szövetséget kell kiépítenie a hasonló gondolkodású pártokkal. A politikusnak támaszra van szüksége, mert az alternatíva az unióellenes szélsőség. Remélhetőleg a német bénultság nem tart sokáig.
Politico
A cikk arra figyelmeztet, hogy egyáltalán nem egységesek a kelet-európai államok, olyan alapvető kérdésekben tér el a véleményük, mint a jogállam és a védelem. A régión belüli kapcsolatok meggyengülése kihathat a következő uniós költségvetés megtárgyalására is. A törésvonalak jól kirajzolódtak az utóbbi hónapokban. A V4-ek közül a magyarok és a lengyelek ismételten összecsaptak Brüsszellel, a csehek és a szlovákok ezzel szemben feltűnően mérsékeltek maradtak. Egy térségbeli diplomata szerint olyannyira, hogy ma már inkább két V2-ről lehet beszélni. Budapest és Varsó védszövetséget kötött, Prága és Pozsony ezzel szemben nem mondja, hogy kiállna a másik kettő mellett, ha meg kell akadályozni az eljárást a 7-es paragrafus alapján. Szlovákia számára ez az álláspont lehetőséget kínál, hogy helyreállítsa tekintélyét a leguniópártibb visegrádi országként az újságíró gyilkosság után.
A politikai egység hiánya folytán a régió nem tudja olyan erősen hallatni a hangját a következő hétéves büdzsé és főleg a közösségi támogatások ügyében, mint korábban. Ráadásul a balti államok számára mások a fő célok. A nézetek különböznek abban is, hogy mikor fogadják el a következő költségvetést. Bulgária és Románia azt szeretné, ha ez már az európai választások előtt megtörténne. Magyarország és Lengyelország viszont abban bízik, hogy jobb feltételeket tud kialkudni az új Bizottságnál...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.