AZ ÁLLAM NEM FOGLALKOZIK AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKDOLGOZÓK GONDJAIVAL - ÖSSZEOMOLHAT A RENDSZER

MAGYAR HANG
Szerző: BODACZ PÉTER
2018.11.23.

Tizennégy hónap – átlagosan ennyi idő alatt teljesítendő munkát végez el egyetlen év alatt egy egészségügyi szakdolgozó. A helyzet már most is kritikus, és sajnos az is látható, hogy javulásra nincs, összeomlásra azonban egyre több esély van, ráadásul néhány éven belül. A rendszer ezer sebből vérzik: az okok között a nevetségesen alacsony bérek, az egészségügyi óriásberuházások, eszközbeszerzések ellenére is pocsék munkakörülmények, az egészségügyi vezetés totális koncepciótlansága találhatók.

Nem meglepő, hogy a szakdolgozói pálya nem vonzó, sőt, tömegesen mondanak fel az ápolók. Aki marad, fizikailag, mentálisan, lelkileg kiégett, számukra egyedül a közelgő nyugdíj jelenti a motivációt – röviden így foglalható össze a hazai egészségügyi rendszer szakdolgozóinak helyzete.

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) nemrég publikált felmérése alapján 55 ezer betöltött szakdolgozói állás van regisztrálva, de legalább még 25 ezerre lenne szükség. Ám – mint azt Irinyi Tamás, a szervezet Csongrád megyei elnöke lapunknak elmondta –, a munkaerőhiány valójában lényegesen súlyosabb gond, szerinte legalább kétszer ennyi szakdolgozóra lenne szükség.

Ezt az OECD számai, de a gyakorlati tapasztalatok is alátámasztják. A szervezet 2017-es összesítése ezer lakosra 6,2 ápolót mutat ki (ez országosan körülbelül 62 ezer ember), míg három orvost. Azaz egy orvos mellett mindössze két nővér dolgozik, miközben az ideális négy lenne (az Egyesült Királyságban és Németországban 3, Kanadában 3,9, Írországban 4,5 az egy orvosra jutó ápolók száma, a 34 országot tömörítő OECD-átlag 2,75. Az ezer lakosra jutó nővérek száma pedig rendszerint meghaladja a tízet.) Ez alapján tehát körülbelül hatvanezer szakdolgozó hiányzik a magyarországi ellátásból...

ITT OLVASHATÓ