Szerző: SZELESTEY
2018.11.14.
- Merkel közvetve elítélte a magyar, lengyel és a román vircsaftot, de attól már óvakodott, hogy nyíltan is nekimenjen az orbáni illiberális demokráciának, miközben arra jövő májusban rámehet akár az egész unió
- Tony Blair szerint még egyetlen állam sem lett erősebb attól, hogy a populizmus belülről egymás ellen hergelte az embereket
- Amerika nem szeretné, ha fokozódna a magyar energiafüggés Oroszországgal szemben, de ezt Szíjjártó Péter mintha nem akarná megérteni
New York Times/Reuters
Dübörgő taps fogadta az Európai Parlamentben, amikor a német kancellár az unió jövőjéről szólva arról beszélt, hogy toleranciára és szolidaritásra van szükség, ellenben többé semmi keresnivalója a földrészen a nacionalizmusnak és a nemzeti önzésnek. Merkel burkoltan azt üzente Magyarországnak és Lengyelországnak, hogy a szolidaritás mindig a közösség által vállalt elkötelezettséghez, illetve a jogállamhoz kapcsolódik, miután azok aggasztanak jó pár más tagállamot a demokratikus intézmények meggyengítése miatt, . Az olasz kormányról pedig azt mondta, hogy az EU kezet kíván nyújtani Rómának, ám az szintén elfogadott egy sor szabályt, így azt, hogy fenntartható módon alakítja pénzügyeit, ám a szabályokat nem lehet csak úgy felrúgni, mert akkor veszélybe kerül az euróövezet stabilitása. A hírügynökség hozzáteszi, hogy az unió gondban van, mivel az amerikai elnök semmibe sem veszi, feljövőben vannak az illiberális demokráciák, német földön is erősödnek a nacionalista pártok, továbbá közeleg a Brexit.
Süddeutsche Zeitung
A Merkel után felszólaló EP-képviselők sorában a liberálisok vezére szóba hozta a CEU-t, vagyis azt a kérdést, amely a jövő májusi választásokig kísérteni fogja mind a kancellárt, mind a konzervatívok bizottsági elnökjelöltjét. Verhofstadt felvetette, hogy 75 éve először zárnak be egy egyetemet Európában, az orbáni autokratikus módszerekkel irányított Magyarországon, miként lehet ezek után a Fidesz még mindig az EPP tagja? Válaszában Merkel nem térti ki a vádra, hogy ti. a magyar kormányfő illiberális demokráciát épít. Csupán annyit mondott, hogy az EU a békét szolgálja, és együtt kell működniük mindazoknak, akik a történelem tanulságaként úgy gondolják,hogy multilaterális Európára van szükség. Mint emlékezetes, előzőleg, a 20 perces beszédben külön kiemelte, hogy aki korlátozza a vélemény- és sajtószabadságot, az az egész kontinensen veszélyezteti a jogállamiságot. Ez pedig közvetett bírálat volt Magyarország, Lengyelország és Románia címére.
Die Welt
A jobboldali lap hibának tartja, hogy Merkel nem nevezte néven Magyarországot, Lengyelországot és Romániát, amikor Strasbourgban megállapította, hogy a tolerancia Európa lelkét jelenti és ily módon nélkülözhetetlen alapérték. A három államban ugyanis nyomás alá kerültek a demokratikus jogok, beleértve a sajtószabadságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét. Ugyanakkor az elemzés igen fontosnak tartja, hogy a kancellár az európai DNS részeként sürgette a szolidaritást, főleg a menedékkérők elosztásánál, de vonatkozik a kritika arra is, hogy Olaszország további adósságokba akarja verni magát.
Ugyanakkor a menekültkérdésben önbírálatot gyakorolt, és elismerte, hogy három éve, a válság csúcsán későn ismerte fel: itt összeurópai feladatról van szó. Az újság a felszólalás legfontosabb elemének tartja, hogy a kormányfő most először világosan állást foglalt a közös hadsereg mellett. Kitart azonban amellett, hogy az új erő bevetéséről az egyes kormányoknak és parlamenteknek kell dönteniük. A beszédet időről időre a populisták és az eurószkeptikusok pfujolása kísérte, amit Merkel elégedetten konstatált, a maga részéről megtisztelőnek nevezve a gesztust. Viszont a nagy többség a végén felállva ünnepelte a vendéget.
Süddeutsche Zeitung
A kommentár szerint Merkel megértette, hogy a jövő évi európai választás eldönti: van-e jövője az uniónak, azaz az erőpróba minden eddiginél fontosabb lesz, hiszen választ kell adnia az új nacionalizmusokra és agresszív populizmusokra. A földrész ellenségei azon vannak, hogy ismét feldarabolják a kontinenst és azután őrködnének a maguk részén. Ám ez Európa végét jelentené. Ebből következően védekezni kell a jobboldali populizmus ellen, de ehhez az EU-nak ismét magával kell ragadnia az embereket. A jobboldali populizmus ugyanakkor nem lehet bagatellizáló megnevezés egy igen veszélyes szélsőséges politika számára, amely fütyül az alap- és emberi jogokra, a kisebbségek tiszteletére. Nem a populizmus teszi tönkre Európát, hanem a populista jobboldali szélsőség, ami a nacionalizmusból és rasszizmusból tevődik össze, megveti a tisztességet és a diplomáciát.
Ebben a helyzetben olyan politikusok kellenek, akik nem engedik át az érzelmeket a populistáknak. Akik lelkesen megvédik a jogokat, a jogállamot és Európa jövőjét azokkal szemben, akik megvetik mindezt. Ez azonban csak úgy megy, ha okosan továbbfejlesztik az EU politikáját és ez magában foglalja, hogy Németország nem oktathat ki senkit sem. A polgároknak érezniük kell, hogy az unió megvédi őket. Mert az unió a legjobb, ami a területén élő népekkel valaha is történt, függetlenül attól, hogy Európa már jó ideje szitokszó lett. De ettől még a béke szigete és bátran meg kell védeni, mert ez a boldogság kulcsa....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.