A JÓ MŰVÉSZET IRRITÁLJA A HATALMAT - BAGOSSY LÁSZLÓ A MÚLT TÖBBSZÓLAMÚSÁGÁRÓL ÉS A HÁBORÚK ALGORITMUSÁRÓL

168 ÓRA ONLINE
Szerző: LAKNER ZOLTÁN
2018.11.10.

Az Örkény Színház Secondhand (szovjetűdök) címmel hozott létre előadást a Nobel-díjas fehérorosz író, Szvetlana Alekszijevics magyarul is olvasható négy könyve alapján, a rendszerváltás emberi traumáit középpontba állítva. A rendezői csapatot rendhagyó módon összesen nyolcan alkotják, közülük Bagossy Lászlóval, a Színház- és Filmművészeti Egyetem színházrendező osztályának osztályvezető tanárával beszélgettünk a hétköznapi történetek és a vitában születő, de soha véglegesnek nem tekinthető történelmi konszenzus szükségességéről.

– Az elhallgatott, el nem mesélt történetek elbeszélésének fontossága és a könnyű ítélkezés elkerülésének szándéka erősen érződik az előadáson, ahogyan ez általában jellemző Alekszijevicsre. Ennyire direkt megfontolások vezették a munka kezdetén, vagy egyszerűen jó szövegeket talált, amelyekkel dolgozni akart?

– Ott kezdődött az egész, hogy kíváncsi voltam, 2015-ben egy Szvetlana Alekszijevics nevű fehérorosz írónő mire kapott Nobel-díjat. Akkor olvastam el az Elhordott múltjainkat, ezt angolra Secondhand Time címmel fordították, ami közelebb áll az eredeti orosz címhez. Az volt az érzésem az Alekszijevics könyveiben megjelenő frusztrációkról, hogy sok minden hasonlóan történik velünk, mint a szovjet utódállamokkal, hasonló traumákat él át a posztszovjet világ, aminek a részesei vagyunk, és mostanában egyre kevésbé is letagadható ez az örökség. Ez volt a kiindulópont. Ez az én generációm érzékenysége, nézőpontja, amelynek van felnőtt élménye erről a korról. A kérdés az volt, hogyan lehet megosztani ezt a fiatalokkal, a hallgatóimmal, akikkel együtt dolgoztam, és lehet-e ebből színházat csinálni...

ITT OLVASHATÓ