Szerző: hj
2018.11.07.
ARD, Die Welt
A populizmus európai felemelkedésének a menekültválság nem oka, hanem a mélyebbre nyúló konfliktusok katalizátora – állapította meg a Drezdai Műszaki Egyetem tanulmánya.
Németországban a tanulmány szerint a több mint egymillió menekültérkezése újra előhozta a lakosságban meglévő mélyebb, látens konfliktus-vonalakat. Szászországban nem csak azért elterjedtek a jobboldali populista nézetek, mert a migrációs mozgásokat az utóbbi években gyakran „a jó világ elleni támadásként interpretálták, és még a gazdasági leszakadástól való félelem sem fedi az okok összességét. Ennél fontosabb hatással vannak a Németország egyesülése utáni politikai, gazdasági változások nyomán keletkezett „kollektív sértettségi, leértékelődési és deklasszálódási tapasztalatok” – fejtette ki Hans Vorländer, az interdiszciplináris Mercator kutatóintézet vezetője.
Az AfD szavazóinak körében „a saját életmód, a saját kultúra, és a közös identitás – mint a kollektív szolidaritás alapja – elértéktelenedésétől való félelmek mutathatók ki, nem csak Szászországban.
A migráció emellett láthatóvá tette a regionális megosztottságokat.
Németországban a keleti és a nyugati rész, Olaszországban Észak és Dél, és például Nagy-Britanniában a központ és a periféria között. Ezek a látens konfliktusok részben kulturális, részben társadalmi-gazdasági és részben politikai természetűek – állapította meg a „Migráció és Populizmus” című tanulmány. A kutatók szerint a ma felszínre törő konfliktusok közük sok már korábban létezett, csak nem artikulálódott. A tanulmány arra is rávilágít, hogy az át- vagy beutazó migránsok nagy száma csak kezdetben volt döntő befolyással a jobboldali-populista hívek mobilizálódására, de ma mindenekelőtt a jobboldali populista pártok profitálnak a migráció változatlanul rendkívüli jelentőségű témájából, amely már nem áll közvetlen összefüggésben az érkező menedékkérők számával, „hanem átpolitizálják a sajtóban való erős hangsúlyozással és célzott politikával”.
A szerzők szerint azonban általában nem vált negatívabbá a bevándorláshoz való hozzáállás, ez alól kivételt csak a közép- és kelet-európai országok alkotnak. A jobboldali populista pártok számára a migráció témájának jelentősége a saját hívek mobilizálásának központi előfeltétele, és ezért a jobboldali populisták a menedékkérők negatív ábrázolásával döntő mértékben elősegítették, hogy a vita negatív irányba tolódását.
A Die Welt arra mutatott rá, hogy a szerzők szerint tehát a migráció fontos kérdés, „de nem minden probléma anyja”. A lap azt is megírta, hogy egy 14 tagú kutatócsoport Németország mellett Olaszországban, Nagy-Britanniában, Ausztriában, Lengyelországban, Magyarországon, Csehországban, Hollandiában és Svédországban vizsgálta a kérdést.
EUObserver
A Fidesz Európai Néppártból történő kizárását követeli a CEU kapcsán írásában Lydia Gall, A Human Rights Watch az EU keleti részével és a Balkánnal foglalkozó kutatója.
Emlékeztet rá, hogy másfél évvel ezelőtt egy Orbán Viktorral folytatott feszült megbeszélés után Joseph Daul, az ENP elnöke határozottan figyelmeztetett: „Nem fogjuk eltűrni, hogy bármiféle alapvető jogokat korlátozzanak, vagy ne tartsák tiszteletben a jogállamiságot”. Daul azt is leszögezte: az ENP azt akarja, hogy a CEU tovább működjön Budapesten. Gall megállapítja:
Budapest nyilvánvalóan átlépte ezt a vörös vonalat.
A pártcsaládnak most lépnie kell, és ki kell zárnia a Fideszt, mert az megsérti az ENP saját normáit és értékeit. Határozott választ kell adni a magyar kormány akadémiai szabadság elleni háborújára, amely a kritikus hangok elnyomását célzó általános politika része. A szerző ismerteti a konfliktus történetét a felsőoktatási törvény módosításától kezdve, és rámutat, hogy a CEU teljesített minden feltételt, de a kormány nem hajlandó aláírni a New York állammal kötött megállapodást, ezzel szemben képmutató módon 23 külföldi egyetemmel kötött megállapodást magyarországi tevékenységük folytatásáról.
A jelek szerint a CEU kiüldözése Magyarországról nem más, mint
Orbán Viktor személyes hadjárata Soros György, az egyetem alapítója ellen.
Közép-Európa egyik legelismertebb és legtekintélyesebb egyetemének elüldözése hatalmas veszteség lenne Magyarország számára- írta Gall. Hozzátette: a független egyetemeket más vonatkozásban is támadják, és mindez arra mutat, hogy a cél az akadémiai szabadság korlátozása, és annak előírása, hogy mit tanulhatnak a diákok. A külföldi egyetemek elijesztésével és bezárásával a kormány lehetőséget kap arra, hogy megszabaduljon azoktól a tantárgyaktól és programoktól, amelyeket „túl liberálisnak” tart, és arra befolyásolja, tolja, vagy kényszerítse a magyar egyetemeket, hogy a kormány ideológiáját kövessék. A demokráciát és a jogállamiságot sértő intézkedések, az igazságszolgáltatás függetlenségének megnyirbálása, a sajtó korlátozása, a civil szervezetek démoni színben való feltüntetése nyolc év alatt olyan pontra érkezett, ahol azt kell mondani: Elég! Az Európai Parlament a 7. cikkely szerinti eljárást indított, de jelentős szerep hárul az ENP-re is. A helsinki frakcióértekezleten a tagpártoknak el kellene ismerni, hogy a Fidesz nem tekinti sajátjának a pártcsalád értékeit és elveit, és az ENP-nek a szavak helyett a tettek útjára lépve ki kell zárnia a Fideszt – követelte Gall...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.