VISZONZATLAN SZERELEM - SEMMI NEM VALÓSULT MEG AZ ORBÁNNAK ÍGÉRT KÍNAI ÓRIÁSPROJEKTEKBŐL

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KŐMŰVES ANITA
2018.10.18.

Orbán Viktor gyakran emlegeti kormányának jó kínai kapcsolatait, és az úgynevezett „Keleti nyitás” politikájának fontosságát. A Brüsszel-ellenes szabadságharc közepette az uniót is előszeretettel bosszantja azzal, hogy hangsúlyozza: olyan gazdag és hatalmas illiberális barátai vannak, mint Peking. Eközben azonban a számok nem azt mutatják, hogy Kína valóban Magyarország segítségére sietne egy pénzügyi zavarban. Az elmúlt években beígért hitelekből és óriási beruházásokból egyelőre nem lett semmi, és a Budapest-Belgrád vasútvonal magyar szakaszának felújítása sem indult meg. A Vsquare.org projektje keretében az Átlátszó annak járt utána, vajon miért nem érnek ide a Peking által ígért összegek, és eközben Orbán Viktor miért henceg továbbra is a szoros kínai-magyar barátsággal.

A térségben Magyarország volt az egyik első ország, amely a rendszerváltás után felismerte, hogy érdemes jóban lenni Kínával. A kapcsolatfelvétel 2003-ban történt meg, amikor Medgyessy Péter miniszterelnök népes delegáció élén Pekingbe utazott, és találkozott a kínai miniszterelnökkel és számos állami vezetővel.

Az elmúlt tizenöt évben kivétel nélkül minden egyes kormány ezt a politikát követte, jó kapcsolatra törekedett Pekinggel, és ennek következtében a gazdasági és politikai kapcsolatok is évről évre szorosabbá váltak. Az Orbán-kormány ebben nem hozott változást, csupán beleillesztette a „Keleti Nyitás” elnevezésű külpolitikai jelszóba a folyamatot.

A barátságnak már korán fontos lépései voltak: 2004-ben elindult a kínai-magyar kéttannyelvű általános iskola, és ugyanebben az évben hazánkban megnyitotta első régiós bankfiókját a Bank of China. A kínai vegyipari vállalat, a Wanhua 2011-ben vette meg a BorsodChemet, a Huawei pedig 2013-ban adta át hazánkban új európai logisztikai központját.

A BorsodChem-akvizíció a mai napig a legnagyobb kínai befektetés Magyarországon. A különböző számítási módszerek és a megbízhatatlan adatok miatt nehéz pontosan felmérni, mennyi kínai befektetés érkezett eddig hazánkba, ám egy 2014-es tanulmány szerint addig nagyjából 2,5 milliárd amerikai dollár érkezett (ez mai árfolyamon számolva 695 milliárd forint). Ám ebből 1,5 milliárdot (417 milliárdot) a Wanhua-BorsodChem üzlet teszi ki.

Az elmúlt években számtalan óriási kínai-magyar projektről, vagy belengetett hitelkonstrukcióról lehetett olvasni a médiában, ám ezekből nem lett semmi. Nem megy kínai gyorsvasút a reptérre, nem épült meg a V0-ás jelzéssel elhíresült, Budapestet elkerülő vasúti körgyűrű sem. Nem jött meg a pénz a napelem-gyárra, és a szolnoki citromsavgyár sem épült még fel...

ITT OLVASHATÓ