VESZETTEK

PUPU BLOGJA 
Szerző: PuPu
2018.10.20.

Nyilvánvaló, teljesen megvesztek.
Nem nagyon lehet másnak tulajdonítani ezt az ámokfutást,. melyet művelnek, és nem is csodálom, hogy a magyar polgár értelmet keresve nézegeti őket, hiszen mégiscsak lehetetlen, hogy manifeszt elmebetegek üljenek a nyakán, de hát Caligula óta tudjuk, hogy ilyesmi elő-előfordul a világtörténelemben.
Ahol bolond a császár, ott egy ménesre való Incitatus mindig akad.
Mindenesetre egy ideig próbál magyarázatot keresni megmagyarázhatatlan dolgokra, sokszor az irracionalitásba menekül, aztán addig-addig erőlteti magát, míg maga is elhiszi, hogy nemzetünk háborúban áll, és az életveszélyt képes megszüntetni néhányszáz méter drótkerítés, melyet határaink egy szakaszán építtetett meg - nemmellesleg busás hasznot realizálva családja számára - a bolondokháza véleményvezére.
Lószart Mama, hogy a jelenleg a sűrű, setét erdőben bóklászó klasszikust idézzem, háború itt csak a Nemzet Mentális Kihívásokkal Küzdő Betegének fejében van, de ott a harc aztán igazán állandó, vad és véres, és jelenleg a legutolsó ép neuronok esnek el a csatában.
Ami ezután marad, az már csak a feneketlen, mély sötétség.
Ettől persze remek állami tisztségviselő maradhat Egyeske, hiszen anno a halott Szulejmánt is kiültették hű alattvalói és fegyvertársai a sátra elé a szigetvári síkon, aztán ott büdösödhetett szegény méltatlanul, bármekkora hadvezér is volt.
De - állítólag - Sztálint is hagyták a padlón vergődni, ameddig az utódok meg nem egyeztek a temetési menet során a koporsó mellett elfoglalható pozícióikról, mely aztán precízen tudatta a világgal a táplálkozási láncban elfoglalt helyüket.
Ezért hát, ha érzitek a büdösséget, ne egymás zokniját nézegessétek, hanem rohanjatok hanyatt-homlok, vagy világgá, vagy tépni még egy utolsót a koncból, a NER-hez való viszonyotok/iszonyotok szerint, de ne feledjétek: első lépésben nem a jó világ jön el - nem jó ott fűnek lenni, ahol az elefántok baxnak...

Hasonló a hasonlónak örül, tartja a népi bölcsesség, melyet a hazai politika fényesen visszaigazol, elég, ha csak Kásler miniszterre, vagy a jegybank elnökére gondolunk.
Egészségünk legfőbb őre mind a tíz gyászkeretes körmével azon mesterkedik, hogy miként lehet a magyarság azon hányadát, aki még nem menekült el innen, mihamarább a Kárpátok bércei alá kaparni.
Ennek jegyében legutóbb meghirdette, hogy az állami intézményekben megszüntetik a költségtérítéses ellátást, ami egy nagy vívmány, merthogy a nincstelen kórházaktól pénzt vesznek el, helyette nem adnak semmit, csak a várólistát.
Ha van pénzed, akkor sem juthatsz előbb lelethez, nehogy véletlenül a magánintézmények elől elszívja a beteget az az állami intézmény, melynek van szabad kapacitása, de az állam nem ad pénzt a működtetésére.
Ha soron kívül lelethez akarsz jutni, hát mehetsz a magánintézménybe, ott megkaphatod a leletedet gyorsan, ha maradsz az állami intézménynél, akkor leletedet az özvegyed nézegetheti.
Ha egy állami intézményben fizetsz az ellátásodért, akkor tulajdonképpen forrásbővítést hajtasz végre az adott intézményben - hozzájárulsz a kapacitások jobb kihasználásához és a várólista lerövidítéséhez, hiszen téged le lehet húzni a listáról és az utánad következő előreléphet egyet.
Az intézmény eszközparkjának kapacitását így jobban lesz képes kihasználni, hiszen nem kell leállnia százötven vizsgálat után, hanem elvégezheti - meglévő személyzetével és eszközével - a százötvenegyedik vizsgálatot is úgy, hogy mindenki csak profitál belőle.
No persze, a magánellátás nem, hiszen a beteg nem rohan hozzájuk lélekszakadva, rettegve attól, hogy az idő előrehaladtával állapota romlik és életesélyei csökkennek.
A miniszter, aki sok éven át vezető onkológusként dolgozott, és akit valószínűleg az predesztinált magas pozíciójára, hogy az Unión belül vezetjük a rákban elhunytak halálozási statisztikáját, pontosan ismeri ezt a helyzetet.
Azt is, hogy lassan az összes egészségügyi képalkotó eljárás magánkézben van, és tudja, hogy tűrhetetlen, hogy egyes kórházak még mindig azt hiszik, hogy nekik valóságos ellátást kell nyújtani, horribile dictu gyógyítaniuk kell...

ITT OLVASHATÓ