VANNAK, AKIKNEK NAGYON BEJÖTT A KELETI NYITÁS

INDEX
Szerző: MT
2018.10.09.

Bár ma már kevésbé hangsúlyos eleme a magyar külpolitikának a keleti nyitás, a kormány azért a mai napig nem sajnálja a pénzt és a politikai tőkét, hogy a befektetések és kereskedelmi lehetőségek reményében építse az ország keleti kapcsolatait. Ehhez képest gazdasági szempontból a keleti nyitással egyedül Ázsia járt jól: a a térséggel szembeni kereskedelmi hiányunk tartósan magas maradt. Ez persze nem magyar betegség, egész Európára igaz. Ám a magyar külpolitika azzal, hogy Ázsiának gazsulál, Európa és saját gazdasági érdekei ellen dolgozik.

Szeptember végén derült ki a Magyar Közlönyből, hogy a kormány művelődési házat vesz a vietnami Hanoiban, az ingatlanra legfeljebb 7,1 milliárdot szánnak. Ezt az összeget segít kontextusba helyezni, hogy a 2018-as költségvetésben kevesebb mint fele ennyit, 3 milliárd forintot különítettek el a magyar kultúrát a világban népszerűsíteni hivatott, 21 országban jelenlévő Balassi Intézet működtetésére.

Persze a szokatlanul drága kulturális beruházás kapcsán lehet arra hivatkozni, hogy a hanoi ingatlannak van eladási értéke, és egyébként is, Délkelet-Ázsia egyik legdinamikusabban fejlődő gazdaságáról, a keleti nyitás egyik fontos országáról van szó, ahol a magyar jelenlét kézzelfogható politikai és gazdasági előnyökkel járhat.

Ez első ránézésre igaz is: a Vietnamba irányuló magyar export 2011 óta 72 százalékkal nőtt, tavaly elérte a 79 millió dollárt, mai árfolyamon 22 milliárd forintot. A probléma csak az, hogy eközben a Magyarországra irányuló Vietnami export az ötszörösére, 316 millió dollárra nőtt, a magyar kereskedelmi hiány pedig 17 millióról 237 millió dollárra, azaz 66 milliárd forintra.

A KELETI NYITÁSNAK TEHÁT A JELEK SZERINT VOLTAK HATALMAS NYERTESEI, CSAK SAJNOS NEM MAGYARORSZÁG, HANEM A KELET-ÁZSIAI FELTÖREKVŐ GAZDASÁGOK.

Vietnamhoz hasonló a kép az egész kelet-ázsiai és közép-ázsiai régióban: a térség fejlődő országaiba (Kína, India és Délkelet-Ázsia) 2011 óta nem hogy nem nőtt, egyenesen csökkent a magyar export, miközben a kereskedelmi hiány tartósan magas maradt.

Ez egyébként nem kifejezetten a magyar külpolitika hibája: a kelet-közép-európai térség szinte minden országában hasonló folyamatok játszódnak le. Ennek az az oka, hogy a világgazdaság keleti szeleit egyáltalán nem olyan könnyű meglovagolni, mint a kormány gondolta: a Budapesten kiötlött politikai szlogenek és külgazdasági elképzelések alig tudják befolyásolni a valós gazdasági folyamatokat. Ezek a gazdasági folyamatok pedig nem igazán kedveznek a keleti nyitásnak, sőt, inkább ellentmondanak annak...

ITT OLVASHATÓ