"VÁLASZD A NEHEZEBB UTAT"

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.10.17.

Hazamenni, kint maradni, esetleg külföldön máshová költözni – a kérdés nyilván majdnem minden határátkelő fejében megfordul néha. A mai történet főszereplője döntött, és nem bánta meg. Más kérdés, hogy szerinte a nehezebb utat választotta, ami szerintem azért nem biztos, mert ez erősen személy- és helyzetfüggő is.

„Már hét éve Kaliforniában éltem, San Francisco olyan volt, mint egy állandó nyaralás, egyik csodás nap a másik után, mígnem az egész összeolvadt egyetlen örökös arannyal futtatott tájjá. Csak éppen a csillogás kopott le róla addigra.

Szerettem volna egy kicsit keményebb, valódibb helyen élni, ahol vannak évszakok, a lazább élet helyett kicsit jobban kell teperni. Emellett szerettem volna közelebb lenni az idős édesanyámhoz, és a nemrégiben született unokaöccsök is komoly vonzerőt jelentettek.

Végül a döntés két lehetséges helyszínre korlátozódott: vagy New Yorkba költözöm, vagy haza. Vagy új fejezetet kezdek, vagy hagyok egy olyan utat, hogy aztán egész életemben töprenghessek a döntésem helyességén.

A döntés

A hazaköltözés lett volna a könnyebb megoldás. Igaz barátság fűzött az akkori egyik legnagyobb napilap főszerkesztőjéhez, szinte biztosan lett volna munkám. New Yorkban senkit sem ismertem, de élt bennem a fiatalok optimizmusa, hogy végül minden rendben lesz.

Pontosan emlékszem a napra, amikor végül New York mellett döntöttem. San Franciscóban ritkaság volt az eső, aznap viszont esett, én pedig ültem a Sunset Districtben bérelt lakásomban. Kiterítettem egy New York-térképet, és miközben az ujjam végighúztam az öt kerület határán, az Manhattanen állapodott meg.

Izgalommal telve hívtam fel egy olcsó New York-i hotelt, megvettem két héttel későbbre a repülőjegyet – a kocka el volt vetve.

Az alternatív élet

A másik életemben hazaköltöztem és elkezdte dolgozni az említett újságnál. Része lettem volna egy nagyszerű intézmény lassú halálának, ahol amerikai tudósítóként egyébként a pályámat kezdtem.

Találtam volna munkát egy másik lapnál, megpróbálkoztam volna a könyvírással, talán túl sokat ittam volna, míg úgy nem végzem, mint oly sokan a barátaim közül, elégedetlenül, kapuzárási pánikban… vagy legalábbis így képzelem.

Természetesen ott lettem volna édesanyám utolsó éveiben és sokkal közelebbi kapcsolatom lett volna az unokaöccseimmel és -húgaimmal..."

...

ITT OLVASHATÓ