UKRÁN VÁLSÁG: CSAK KÉRDÉSEK VANNAK ÉS KIOKTATÁS, VÁLASZOK NINCSENEK

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: ashwood
2018.10.08.

A magyar-ukrán konfliktus szép lassan, lépésről lépésre éleződött ki. Most már ott tartunk, hogy a diplomáciai kapcsolat is veszélybe kerül egy olyan, szomszédos állammal, ahol százezres létszámban élnek magyarok. Ki a felelős mindezért?

Mindenek előtt álljon itt két mondat, amely alapjaiban világít rá a magyar-ukrán konfliktus lényegére:

– "Legértékesebb vagyonunk a szuverenitás. … a szuverenitásból azért nem lehet engedi jottányit sem, mert jól tudjuk, ha csak a kisujjunkat nyújtjuk is, már rögtön az egész karunkat vinni fogják."

— "Országom szuverenitását védve ugyanilyen tiszteletet várok el más államoktól a mi szuverenitásunk iránt."

E két mondat formájában majdnem, tartalmukban tökéletesen azonosak. Az első Orbán Viktortól, a második Petro Porosenkotól származik.

A helyzet amúgy ismert: a beregszászi magyar konzul magyar állampolgárokká néhány ukrajnai magyart. Erről rejtett kamerás felvétel készült, mire végül az ukrán külügy kiutasította az érintett diplomatát, erre pedig Budapest hasonlóan barátságtalan gesztussal válaszolt. Itt tartunk most.

No meg ott, hogy az ukrán parlament elfogadta a magyar kisebbséget (is) sújtó nyelvtörvényt. No meg ott, hogy Ukrajna NATO-tag szeretne lenni, ám ezt a magyar kormány mindeddig hatékonyan akadályozta meg.

A helyzet tehát legalábbis összetettebb, mint ahogy a két kiskakas azt a saját szemétdombjáról a világba igyekszik kukorékolni.

A nyelvtörvény ügye valóban kisebbség-ellenes megnyilvánulás, amely azonban – szerebcsére – nem csupán a magyarokat érinti. Például ugyan úgy sújtja a szomszédos államban élő románokat is. Természetes szövetséges lehetne a törvény elleni fellépésben Bukarest. Csakhogy nem az. Mivel a magyar külügy mindent elkövet annak érdekében, hogy déli szomszédunkkal is a lehető legrosszabb legyen a viszony.

A NATO-tagság kérdése szintén nem fekete vagy fehér. A magyar kormány zsarolási potenciálja magasnak tűnik, úgy látszik, minta ezen keresztül képes lehetne egyéb irányú érdekei érvényesítésére. Valójában azonban Ukrajna katonai hovatartozása világpolitikai játszmának tűnik, amelyben eltörpül a két szomszédos ország acsarkodása. A Nyugat számára bástya lenne Moszkvával szemben Kiev – ismerjük ezt a szerepkört –, így Putyin mindent elkövet ennek megakadályozására. Aki keresztbe tesz – bármilyen, egyéb, de valid indok miatt ennek –, az Putyin kezére játszik. Orbánnak pedig enélkül sincs jó híre nyugati szövetségesei körében.

Most pedig vissza a két kiskakashoz:...

ITT OLVASHATÓ