Szerző: KÖVESDI PÉTER
2018.10.27.
Saját kezébe veszi a kultúra támogatását a kormány. A nagy pénzosztó rendszereken (NKA, Emmi) keresztül eddig is döntő szava volt ebben a szférában, de most az utolsó, államtól független pénzforrást, a taót is beszántja.
A kormány áttekintette a tao-támogatások rendszerét. Ezzel kapcsolatban arra jutottak, hogy kulturális területen jelentős visszaélések voltak, ezért a rendszert át kell alakítani” – jelentette be Gulyás Gergely miniszter a csütörtöki kormányinfón, hozzátéve, hogy „a forrásokat a kormány nem tervezi csökkenteni, és az lenne a jó, ha pályázati formában vagy világos szempontok alapján a kormány döntene erről”. Mondott még mást is a miniszter. Egyfelől azt, hogy „a kulturális támogatás nem politikai alapon történik”, másfelől pedig azt, hogy a látványsportok felé érkező támogatásokban „semmilyen visszaélés nem történt”.
Rendszer, tele kiskapukkal
„Hiába néz ki úgy, hogy sok pénzt kap a kultúra a taóból, nemcsak a támogatások emelkedtek, hanem a lenyúlások is” – mondta néhány hónapja a Népszavának L. Simon László. A kormánypárti politikus szakmai pletykákra hivatkozott, amikor azt mondta: a tavalyi 37 milliárd forintnyi támogatásból 10–15 milliárd nem jutott el a címzetthez. Igaza lehet, állítja a Vasárnapi Hírek.
.
A kulturális tao csaknem tíz éve (2009 óta) létezik. A rendszer lényege, hogy ha egy nyereséges cég előadó-művészeti szervezetnek ajánlja fel társasági adója (tao) egy részét, akkor azzal az összeggel nem kell növelnie az adózás előtti eredményét. A támogatás tehát egyfajta adókedvezményként értelmezhető. A támogatott színház vagy társulat pedig a jegybevétele 80 százalékát kaphatja meg ebben a formában. Vagyis minden 1000 forint bevétel után további 800 forintot kereshet.
Az eredeti szándék a forráshiánnyal küszködő színházak támogatása volt, de – amint azt többen, többször megírták, a rendszerre ráépült „háttéripar” azonnal kitermelte a maga oligarcháit. Egyrészt csak a legalább 3 éve színházat vagy más kulturális intézményt működtető társaságok igényelhették a taót, aminek egyenes következménye lett, hogy az újak kényszerházasságokat kötöttek régi motorosokkal. Utóbbiak pedig akár az igényelhető tao 40 százalékát is elkérték szolgálataikért. Másrészt több létező vagy éppen a tao-támogatások miatt létrejött szervezet rendezkedett be arra, hogy százmilliókat, esetenként milliárdokat kasszírozzon a rendszerből. A Magyar Narancs már négy éve megírta, hogy például az Experi Dance együttest működtető társaság papíron több mint 3 és fél milliárdos jegybevételt és az azután járó 2 milliárd forintnyi taót begyűjtve a legsikeresebb magyar művészeti cég lett 2014-ben. A nyilvánosan hozzáférhető adatokból kiderült, hogy Budapesten 132 saját előadásuk volt, és 1066(!) koprodukciós előadás mellett még 67 előadást be is fogadtak. „Ha mindennap játszottak, akkor átlagosan naponta több mint 3 előadást kellett lenyomnia a hivatalosan 38 fős társulatnak” – írta a Narancs.
A legnagyobb biznisz a külföldi turné és a koprodukció volt. Előbbi esetében szinte ellenőrizhetetlen a ténylegesen eladott jegyek száma. Utóbbinál pedig – egy külföldi együttes magyarországi fellépésén – akár egyetlen betétdal vagy táncprodukció esetén is a teljes bevétel után igényelhették a taót...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.