MIGRÁNSOK ÉS JOGÁLLAMISÁG

FARKASVONÍTÁS
Szerző: Tarski
2018.10.27.

Menfred Weber az Európai Parlament EPP frakciójának a vezetője, aki arról volt hazánkban ismert, hogy a vitás kérdésekben mindig támogatta az Orbán-kormányt. Ez a gyakorlat azonban a Sargentini-jelentés szavazása során megszakadt, mert a politikus igennel szavazott, ami egyfajta kiállást jelentett az Uniós szabadságjogok mellett. Weber szerint nincs alapja annak az értelmezésnek, amelyik összemossa a migrációs vitát a jogállamisági vitával. A Lisszaboni Szerződés hetes cikke a civil törvényről és az oktatási törvényről (is) szólt, de az orbáni rendszer gyakorlata korlátozza a civil társadalom és a tudomány szabadságát, ezek pedig alapelvek az Európai Unióban. Weber tehát félti az Alapjogi Chartában lefektetett alapjogokat, amit az orbáni rendszer nem teljesít. Szerinte a migráció jelensége és a hazai jogállamiság problémája között nincs összefüggés. Az én véleményem ezzel pontosan ellentétes, mert éppen ez az egész Európát érintő és távlatokban alapvető jelentőségű népvándorlás tette próbára nem csupán a hazai jogállamiságot, hanem a német jogállamiságot is és ebben sajnos Németország eddig gyengén szerepelt.

Elsőként azt kell mondanom, hogy itt most látszólag két különböző problémáról van szó. Az egyik a hazai jogállamiság alakulásának kérdése, amit már a Tavares-jelentés is vizsgált. Itt korábban azt állapították meg, hogy a magyar jogállamiság még megfelel a Lisszaboni Szerződés követelményeinek, ezért hazánkat nem marasztalták el, csupán ajánlásokat tettek számunkra. Ezt kétségtelenül egyfajta jelzésként kellett értékelnie Orbán Viktornak, hogy valami nincs azért rendben, függetlenül attól, hogy az egyes szabadságjogok konkrét tartalmát különböző képen értelmezték az EP-ben. Különösen nagy volt az eltérés a konzervatív és a liberális értelmezés között, ami most is felszínre került. Orbán most védekezhet azzal, hogy az EP-ben túlsúlyba került a liberális értelmezés, ezért büntették meg hazánkat a Sargentini-jelentéssel. Védekezhet még azzal is, hogy Weber, aki az Európai Bizottság vezetői tisztét célozta meg, ezzel a kijelentésével az Unió baloldali és liberális politikusainak tesz engedményeket, hogy elnyerje a bizalmukat és főleg a szavazatukat. De mindezek ellenére lássuk be azt, hogy hazánkban többségében léteznek azok a problémák, amelyet most a Sargentini-jelentés megfogalmazott. A dolog lényege ugyanis abban van, hogy az egyes alapjogok konkrét tartalmának értelmezésében lehetnek különbözőségek, de az EP döntése tekinthető mindig az irányadónak, mivel a konkrét demokrácia fogalom értelmezése mindig konszenzusos jellegű. Ha pedig bárki azt túl liberálisnak tartja, akkor azt ugyan bírálhatja, de nem negligálhatja.

A másik probléma a migráció kérdése, ezt azonban nem lehet elválasztani a jogállamiság kérdésétől, amint azt Weber megtette. Az ugyanis világos, hogy minden fontosabb döntést, így a migráció kezelésének kérdését is az adott kor jogállam értelmezésének megfelelően kell megoldani. A jogállamiságnak nem szabad sérülnie csak azért, mert migránsok ezreit fogadták be az adott tagállamba, hiszen ez okot adhat arra is, hogy később akár más okok miatt ismét felrúgják a jogállamiság követelményeit. Röviden a jogállamiságnak mindig, minden körülmények között érvényesülnie kell, ezt még olyan nagy történelmi fordulat sem írhatja felül, mint a legújabb kori népvándorlás...

ITT OLVASHATÓ