Szerző: BÍRÓ MARIANN
2018.10.02.
Mélyül a lakhatási válság Magyarországon, jelenleg minden harmadik ember lakásszegénységben él az országban. A kormányzat egyre több költségvetési forrást szán a tehetősebbek lakhatására, miközben a lakásszegénységben élők támogatásából fokozatosan kivonul. Magántulajdonú lakás hiányában és az emelkedő piaci albérletárak miatt pedig egyre több család szorul a magánbérleti piac alsó, kizsákmányoló szegmenseibe, vagyis uzsoraalbérletekbe és munkásszállókba – derül ki a Habitat for Humanity Magyarország kedden ismertetett éves jelentéséből.
A civil szervezet az ENSZ Lakhatási Világnapjához kapcsolódóan mutatta be elemzését a magyarországi lakhatási szegénységről. A világnap minden évben a városiasodó társadalom problémáira, illetve a méltó lakhatás fontosságára hívja fel a figyelmet.
A lakhatási problémák nem csak hajléktalan embereket, Budapesttől távoli szegénytelepeken és vályogházakban élőket érintenek. A Habitat meghatározása szerint
azokat a háztartásokat lehet lakhatási szegénységgel érintettnek tekinteni, amelyekben a lakók megfizethetőségi, lakásminőségi és energiahatékonysági, területi, illetve jogi szempontból az átlagosnál rosszabb, kiszolgáltatottabb helyzetben élnek. Azok a személyek érintettek, akik hónapról hónapra küzdenek lakhatásuk költségeivel, vagy a kilakoltatás veszélyével. Egy lakásszegénységben élő háztartás a fentiek közül nagy eséllyel több csoportba is beleesik. Becslésük szerint 3–4 millió ember küzd megfizethetőségi problémával, és 2-3 millió ember él lakásszegénységben.
A 2018-as lakhatási jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy Magyarországon egyre mélyül a lakhatási válság. Másfél millióan élnek olyan lakásban, amelyben súlyos lakásminőségi problémák vannak. Az ilyen zsúfolt, nedves, alacsony komfortfokozatú lakásokban élő embereknek a legtöbb esetben nincs pénzük felújítani a lakásukat. A 4,4 millió magyarországi lakóingatlan nagyjából 80 százaléka nem felel meg a korszerű műszaki és energetikai szempontoknak. Minden harmadik háztartás lakhatással összefüggő megfizethetőségi problémákkal küzd, tehát jövedelméhez képest irreálisan sok pénzt költ rezsire, bérleti díjra vagy lakáshitelek.
Jelenleg nagyjából 1,4 millió háztartásnak (a háztartások harmadának) van valamilyen hitele, a háztartások legalább 13 százalékának pedig 60 napon túli közműhátraléka, miközben 750 000 végrehajtási ügy van folyamatban az éves GDP 7 százalékának az értékében.
A jelentés megállapításait támasztja alá az, hogy ma az országban naponta 12 kilakoltatásra kerül sor, a kilakoltatási moratórium április 30-i felfüggesztésétől augusztus közepéig 1355 esetben költöztettek ki családokat otthonukból. Az utóbbi időben pedig egyre több kilakoltatás zajlott le botrányos körülmények között...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.