Szerző: SZŰCS TAMÁS
2018.10.09.
Ez a cikk egy újabb írás a tanárhiányról. Arról a jelenségről, amelynek minden érintettje egyetért azzal, hogy már most is zavarokat okoz, középtávon pedig katasztrofális állapotokhoz vezethet. Igen, minden szereplője! Így vagy úgy, még az oktatásirányítás képviselői is belátják ezt a problémát, ha nem a sajtónak nyilatkoznak, hanem egy egyeztetésen, háttérbeszélgetésen ismertetik elképzeléseiket, például azt, hogy a közeljövőben tervezik a tanári pályára lépők és visszalépők béren felüli, súlyozott, akár 5-10 éven át tartó külön finanszírozását.
Hivatalosan azonban mégis inkább egyfajta számháború zajlik a munkaerőhiány felszínre kerülő részéről, a betöltetlen álláshelyekről, miközben a kormánypropaganda igyekszik bagatellizálni annak mértékét. Ebbe a számháborúba a PDSZ már igen korán beleállt, hiszen számtalan konkrét visszajelzés érkezett és érkezik a szakszervezethez a jelenségről, s a téma úgy tűnik, a közvéleményt is érdekli, ugyanis korántsem mindegy, hogy kik, milyen szakmai és pedagógiai felkészültséggel, s egyáltalán elegendő számban fogják-e tanítani a jelen és a jövő nemzedékét. A szakszervezet egyébként már több fórumon hangoztatta, hogy a szakma módszertani és tartalmi megújulása mellett ezt az ügyet, a pedagógusok utánpótlását tartja az ágazat legfontosabb stratégiai kérdésének.
A PDSZ már a nyár elején 4-5 ezres, közvetlenül jelentkező tanárhiányról beszélt, mivel egyértelműen látszódott, hogy az előző év hasonló időszakához képest a probléma tovább terebélyesedett. Biztos adatok azonban tény, hogy nem álltak a rendelkezésünkre, egészen az Index szeptember elején megjelent cikkéig, amelyben a pedagógustársadalom közel felét foglalkoztató tankerületek adatait hozták nyilvánosságra. Ebben közzétették, hogy 4325 tanár hiányzik csak ennél az állami fenntartónál, amelybe még nem számolták bele a szakképzésben mutatkozó jelentős hiányt, valamint az alapítványi és egyházi iskolákat. A Klebelsberg Központ persze cáfolt, mire a hírportál egy újabb írásban kitartott álláspontja mellett.
A tanárhiány nagyobb részét elfedi a bürokrácia
A fent leírtakból és az iskolarendszert igénybe vevők tapasztalataiból nyilvánvalóan kiderül, hogy a tanárhiány, akár elismeri valaki, akár nem, létezik, melynek mértékét annak természetes változásai miatt nem könnyű meghatározni még akkor sem, ha rendelkezésünkre állnak a pontos adatok, s még nehezebb a dolgunk, ha a különböző források eltérő információkra alapoznak. Az is igaz, hogy az a hiány, amelyről a sajtóban az utóbbi időben kialakult polémia szólt, a betöltetlen pedagógus-álláshelyek mentén zajlott, amely valójában csak a jéghegy csúcsát jelenti, azt a kisebb részt, amelyet nem, vagy csak részben tud elfedni az állami, vagy fenntartói bürokrácia.
Különösen ebből a nézőpontból volt fontos az Index két szeptemberi cikke, hiszen, amikor például a finanszírozható órakeret és a valóban megtartott órák száma közötti jelentős különbségre hívták fel a szerzők a figyelmet, az értő olvasók betekintést nyerhettek abba, hogy személyi állományát tekintve valójában már most kritikusan alacsony számú munkaerővel működik a magyar oktatási rendszer. Annak érdekében, hogy ez még inkább érthetővé váljon, a következőkben azt a jogszabályt helyezzük a további vizsgálódás középpontjába, amelynek alapján a fenntartónak, munkáltatóknak meg kellene határozni a pedagóguslétszámot. Ez nem más, mint a 326/ 2013-as kormányrendelet 35. § 2) bekezdése, amely szerint az alábbi 3 tényezőt kellene figyelembe venni a tanárok létszámának tervezésekor:
a) a gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkeretét,
b) az átlag csoport- és osztálylétszámot,
c) a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó határát, ami 22 óra.
Megalapozottan kijelenthető, hogy az állami és gyakran más fenntartók a jogszabály hatályba lépése óta maradéktalanul a három pont egyikét sem teljesítették.
Bővebben kifejtve mindezt az „a)” ponttal kapcsolatban elmondható, hogy ma nincs olyan tankerület Magyarországon, ahol a jogszabályok által finanszírozható teljes órakeretet megkapják a tanulók...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.