MEGTALÁLTA A SIKER KÉPLETÉT A VILÁGHÍRŰ MAGYAR TUDÓS (INTERJÚ)

PORTFOLIO
Szerző: CSIKI GERGELY, OROSZ MÁRTON
2018.10.08.

Barabási Albert-László világszerte az egyik legismertebb magyar tudósnak számít, gyakorlatilag a nevéhez fűződik egy új tudományág, a hálózatkutatás megalapítása. Amellett, hogy a legnevesebb egyetemeken (Harvard, Northeastern) oktat, könyvei a tudományos irodalom bestsellereinek tekinthetők, közben az üzleti életben is egyre aktívabb. A Portfolio a fizikussal nemrég megjelent könyve, az A képlet - A siker egyetemes törvényei kapcsán beszélgetett a siker tudományos hátteréről, személyes siker-tapasztalatairól, tudomány és üzlet összekapcsolásáról, és arról is, miért nem tud az internet áttörést elérni a globális egyenlőtlenségek megszüntetésében. A professzortól azt is megtudtuk, hogy most is segít a kaliforniai egészségügyi rendszer hálózatként történő átvilágításában, de a jelenlegi kutatási területéről is elárult részleteket. A környezeti hatások, elsősorban az ételek egészségünkre gyakorolt hatását vizsgálják, végső céljuk, hogy megállapítsák, mi az egészséges étrend...

..."Rengeteg nagyon izgalmas könyv van a sikerről, amiket sikeres emberek írtak, lényegében a saját tapasztalatukat összegezvén. Ezeknek megvan a helyük a polcon, az egyedüli hibájuk ezeknek, hogy csak a sikert nézik. Általában azt a sémát követik, hogy kiválasztanak száz, tíz vagy egy sikeres embert, és ezeknek a tapasztalatait próbálják meg általánosítani. Nem nézik azt, aki nem volt sikeres.

Ez részben módszertani kérdés, nem álltak rendelkezésre ugyanis adatok korábban. Ez változott meg az elmúlt tíz évben, az internetnek köszönhetően ugyanis jó néhány területen, a művészettől a tudományig óriási adatforrások jelentek meg, amelyek segítségével végig tudjuk követni nemcsak a sikeres kutatók, művészek, zenészek karrierjét, hanem azokét is, akik nem lettek sikeresek. Objektíven tudjuk követni, hogy mi különbözteti meg őket, és melyek azok a mechanizmusok, amelyeken keresztül a siker megjelenik különböző körülmények között.

Egy ilyen könyvnél adja magát a kérdés, hogy a szerzőnek, a sikert tudományos alapon kutató fizikusnak mi a legfontosabb üzenete saját maga számára?

"Számomra a nulladik pont az, hogy a teljesítményem rólam szól, a sikerem meg rólatok."

A kettő nem szinonimája egymásnak, hanem a teljesítmény az, amit én nyújtok, milyen könyvet írok, milyen zenét szerzek, milyen festményt festek, stb. A siker pedig arról szól, hogy a közösség hogyan reflektál, mit lát belőle és mit tud értékelni abból, amit én csinálok. Ez a kulcsmegállapítása a könyvnek. Ennek köszönhetően ugyanis már fel tudjuk tenni azt a kérdés, hogy mikor, milyen körülmények között vezet a teljesítmény sikerhez.
Az iskolában azt tanuljuk - teljesen jogosan -, hogy ha van teljesítmény, lesz siker is. Ez igaz is olyan területeken, ahol a teljesítmény objektíven mérhető, ergo a közösség össze tudja hasonlítani a különböző teljesítményt nyújtó embereket, ilyen például a futóverseny. Nem arról van szó, hogy nem szeretjük a teljesítményt jutalmazni, de vannak olyan területek, ahol nem tudjuk objektíven mérni. Nem az a baj, hogy ne tudnánk megkülönböztetni a jó bort a rossztól, a jó festményt a rossztól, a jó kutatót a rossztól. Ez még a laikusoknak is könnyen menne.

"Ahol általában kudarcot vallunk, még a szakemberek is, hogy a két nagyon jót megkülönböztessük egymástól. És itt el is jutunk a siker második törvényéhez, miszerint a teljesítmény korlátos, a siker viszont korlátlan."

Kronométer hiányában nem tudjuk megmondani, hogy ki a jobb festő, kutató, zenész, mert előttünk van tíz másik, akik mind fantasztikusak. A kérdés az, hogy ilyen körülmények között, amikor a teljesítmény már jelen van, közel van a csúcshoz, nem tudjuk megkülönböztetni szakemberszinten sem, kihez fogjuk odarendelni a sikert?

...

ITT OLVASHATÓ