Szerző: BÍRÓ MARIANNA
2018.10.11.
Tökéletes igazolását adja Handó Tünde (Szájer József fideszes EP képviselő felesége) annak, hogy a Sargentini-jelentés minden igazságszolgáltatást érintő szava igaz. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke ugyanis éppen most érezte úgy:
le kell számolnia az őt ellenőrző Országos Bírói Tanáccsal, sőt, egyenként, személyeskedve igyekszik ellehetetleníteni annak egyes tagjait is.
A hvg.hu számolt be arról elsőként, hogy megválasztható jelöltek hiánya miatt eredménytelen volt az Országos Bírói Tanács (OBT) póttagválasztása. A patthelyzetet az okozta, hogy a különböző bírósági szintek korelnökei által készített jelöltlistáján lévőkből senki nem vállalta a tagságot, olyan viszont, aki vállalta volna a feladatot, nem kerülhetett fel a szavazólapra. Ehhez ugyanis nem kaptak elegendő szavazatot a jelenlevő küldöttektől, akiknek a fele Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnökének kinevezési jogkörébe tartózó igazgatási vezető volt, vagy alájuk tartozó helyi elnök.
Magyarán az előre kiválasztott jelöltek közül egy sem vállalta a tagságot, aki pedig a helyszínen próbálta jelöltetni magát, azt blokkolták, hogy ne kerüljön a neve titkos szavazásra.
Ahhoz ugyanis, hogy valaki jelölt lehessen – akiről aztán titkosan szavazhattak volna –, a jelenlévők egyharmadának támogatását kellett volna megszerezni, méghozzá nyílt szavazáson, azaz a Handó Tünde mellett korábban közös közleményben kiálló bírósági elnökök szeme előtt.
Az ügy apróságnak tűnhet, de súlyos jogkövetkezményekkel jár. Az OBT ugyanis az a testület, amelynek a tagjait a bírák saját maguk közül választják, és amelynek az a feladata, hogy az igazságszolgáltatást irányító Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét, azaz Handó Tündét ellenőrizze. Az OBT ma Handó Tünde hatalmának szinte egyetlen intézményes ellensúlya, egyáltalán nem mellékes, hogy kik a tagjai, és hogy nekik milyen a viszonyuk az igazságszolgáltatás vezetőjével.
Az OBH elnöke nem most kezdte ámokfutását az OBT ellen. Év elején már nyílt konfliktusba torkollott a nézetkülönbség az OBH-elnök igazgatási és kinevezési gyakorlatáról, miután a január 30-án létrejött, új tanácsban többségbe kerültek azok, akik jogi úton felülvizsgálták volna Handó Tünde eddigi kinevezési és egyéb intézkedéseit is. Az OBT idén májusban meg is állapította, hogy Handó sorozatosan megsértette a törvényt a kinevezési módszereivel.
Csakhogy az OBH-elnök ugyanis sok OBT-tag esetében a munkáltatói jogok gyakorlója, vagyis olyan személyeknek kellene/kellett volna ellenőriznie az OBH elnökét, akiket éppen ő nevezett ki. Márpedig a személyeskedő leszámolások következtében sorozatban bekövetkezett áprilisi lemondások óta Handó Tünde azt állítja, hogy a testület – amely éppen az ő munkáját felügyeli – működésképtelen. Valójában az év elején választott tagok és póttagok többsége – több mint egy tucat tag, illetve póttag – éppen Handó informális nyomására mondott le, s mindössze 11 tag, illetve egyetlen póttag maradt az OBT-ben. Erre hivatkozva az OBH-elnök azt állítja: az OBT illegitim.
A hvg.hu számolt be arról elsőként, hogy megválasztható jelöltek hiánya miatt eredménytelen volt az Országos Bírói Tanács (OBT) póttagválasztása. A patthelyzetet az okozta, hogy a különböző bírósági szintek korelnökei által készített jelöltlistáján lévőkből senki nem vállalta a tagságot, olyan viszont, aki vállalta volna a feladatot, nem kerülhetett fel a szavazólapra. Ehhez ugyanis nem kaptak elegendő szavazatot a jelenlevő küldöttektől, akiknek a fele Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnökének kinevezési jogkörébe tartózó igazgatási vezető volt, vagy alájuk tartozó helyi elnök.
Magyarán az előre kiválasztott jelöltek közül egy sem vállalta a tagságot, aki pedig a helyszínen próbálta jelöltetni magát, azt blokkolták, hogy ne kerüljön a neve titkos szavazásra.
Ahhoz ugyanis, hogy valaki jelölt lehessen – akiről aztán titkosan szavazhattak volna –, a jelenlévők egyharmadának támogatását kellett volna megszerezni, méghozzá nyílt szavazáson, azaz a Handó Tünde mellett korábban közös közleményben kiálló bírósági elnökök szeme előtt.
Az ügy apróságnak tűnhet, de súlyos jogkövetkezményekkel jár. Az OBT ugyanis az a testület, amelynek a tagjait a bírák saját maguk közül választják, és amelynek az a feladata, hogy az igazságszolgáltatást irányító Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét, azaz Handó Tündét ellenőrizze. Az OBT ma Handó Tünde hatalmának szinte egyetlen intézményes ellensúlya, egyáltalán nem mellékes, hogy kik a tagjai, és hogy nekik milyen a viszonyuk az igazságszolgáltatás vezetőjével.
Az OBH elnöke nem most kezdte ámokfutását az OBT ellen. Év elején már nyílt konfliktusba torkollott a nézetkülönbség az OBH-elnök igazgatási és kinevezési gyakorlatáról, miután a január 30-án létrejött, új tanácsban többségbe kerültek azok, akik jogi úton felülvizsgálták volna Handó Tünde eddigi kinevezési és egyéb intézkedéseit is. Az OBT idén májusban meg is állapította, hogy Handó sorozatosan megsértette a törvényt a kinevezési módszereivel.
Csakhogy az OBH-elnök ugyanis sok OBT-tag esetében a munkáltatói jogok gyakorlója, vagyis olyan személyeknek kellene/kellett volna ellenőriznie az OBH elnökét, akiket éppen ő nevezett ki. Márpedig a személyeskedő leszámolások következtében sorozatban bekövetkezett áprilisi lemondások óta Handó Tünde azt állítja, hogy a testület – amely éppen az ő munkáját felügyeli – működésképtelen. Valójában az év elején választott tagok és póttagok többsége – több mint egy tucat tag, illetve póttag – éppen Handó informális nyomására mondott le, s mindössze 11 tag, illetve egyetlen póttag maradt az OBT-ben. Erre hivatkozva az OBH-elnök azt állítja: az OBT illegitim.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.