LÉGY A LEVESBEN: CSEHORSZÁGNAK NEM TETSZIK A TEKINTÉLYELVŰ MAGYAR ÉS LENGYEL RENDSZER - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.10.22.

- Az új cseh külügyminiszter nem azt mondja Magyarországról, mint a főnöke 

- Orbán már exportálná Dél felé politikai sikerének ugródeszkáját: a sajtó megszállását

- Minden kormányzati propaganda ellenére Magyarországon a nagy többség még mindig jó véleménnyel van az unióról, az EP-választásra viszont csak törpe minoritás akar elmenni

Süddeutsche Zeitung

Az új cseh külügyminiszter bírálta a Magyarországon és Lengyelországban tapasztalható tekintélyelvű irányzatot. Petricsek, akinek első hivatalos útja a keddi kinevezés után a szokásoktól eltérően nem Pozsonyba, hanem Berlinbe vezetett, azt hangsúlyozta, hogy Prága nem akar alternatívát a liberális demokráciával szemben, legyen a felkínált opció akár irányított, akár illiberális demokrácia. Hozzátette, hogy véleményét elmondja majd visegrádi keretekben is, mert a partnerek és szövetségesek között jó szokás, hogy nem csak támogatásukról biztosítják egymást, hanem arról is beszélnek, ami nem okvetlenül kedvező.

A szociáldemokrata politikus szerint Csehország helyből része annak a szövetségnek, amelyet a német diplomácia vezetője kíván létrehozni a liberális nemzetközi rend megőrzésére. Egyidejűleg elhatárolta magát a populista és euroszkeptikus megközelítéstől, amit pedig mind Babis kormányfőnek, mind Zeman elnöknek a szemére szoktak vetni. Azt mondta, hogy ő elkötelezett a 89-es forradalom értékei mellett, ideértve a demokráciát, a jogállamot, a sajtószabadságot és az esélyegyenlőséget. Nem támogatja az államfőnek azt a követelését sem, hogy töröljék el az Oroszország elleni szankciókat, mert Moszkva nem teljesítette a feltételeket. Ugyanakkor jelezte, hogy Prága továbbra is elutasítja a kötelező kvótákat, viszont pártolja az önkéntes szolidaritást.

Al-Jazeera

Orbán Viktor megbízható üzletembereken keresztül igyekszik exportálni a magyar kormány sajtómodelljét. A politikus egyértelműen uralja a magyar belpolitikát, szövetségesei átvettek egy sor bíráló lapot, tévét, rádiót, internetes portált, így a miniszterelnök dominanciája ezen a területen is megingathatatlannak látszik. Emberei immár 50 %-os érdekeltséget szereztek az Index reklámbevételeit ellenőrző cégben is. A hírportál főszerkesztője szerint a korábbi vetélytárs Origo mára a hatalom szócsövévé züllött le. A bulvárlapok pedig leginkább a tájékoztatásért felelős tárca meghosszabbított karjaként szolgálnak. A Riposzt pl. leginkább az EU-t, a migránsokat és Orbán politikai ellenfeleit támadja.

Csáky Zselyke, a Freedom House kutatója azt mondja, a kormányfő a Riposzt ötletét Szerbiától vette át, de most szeretné az écát kiterjeszteni a Balkán más államaira is. Az újság társtulajdonosát, Schatz Pétert kapcsolatba hozzák több médiabefektetéssel is Szlovéniában, illetve Macedóniában. Ez nagyon is beleillik Orbánnak abba a tervébe, hogy bevándorlás- és migránsellenes alapon szövetséget hozzon létre Közép-, valamint Délkelet-Európában. Urbán Ágnes, a Mérték Médiafigyelőtól azt gondolja, hogy a sajtóban a magyar fél adja a know how-t, azaz miként kell átvenni az irányítást, megszabni a közbeszédet, működtetni a propaganda hálózatot. A sajtópiaci vásárlásokat nem igazi üzleti megfontolások mozgatják, de azért azok kifizetődnek a politikában.

FT

A német politikai közép nem tudja tartani magát, de más országokban is keresik, miként lehetne visszaszerezni a bejáratott, nagy pártok által elvesztett rétegeket, miközben Európa hadakozik az új kelet-nyugati megosztottsággal, bepánikol az olasz költségvetés és a Brexit miatt . Így látja a kommentár, amely arra is felhívja a figyelmet, hogy a német változások talán nem annyira látványosak, mint a többi konflikus, de hosszú távon alapvető hatással lehetnek az egész EU-ra. A bajor választásokon meggyengült a CSU, de ennél sokkal jelentősebb, hányan álltak át a szociáldemokratáktól a zöldekhez. Az SPD óriásit hibázott, amikor belépett az újabb nagykoalícióba. Ráadásul tagsága erősen öregszik, viszont amit amit az idősek akarnak, az nem vonzza a fiatalokat.

Ugyanakkor Nyugat-Európában sorra bukkannak fel új erők, amelyek a visszaszoruló közép rovására terjeszkednek, lásd a Ciudadanost a spanyoloknál, vagy a Macron-féle En Marche-t a franciáknál. De felbomlott a hagyományos, bal-jobboldali felosztás az olaszoknál is. A következmények még aligha mutatkoznak meg a jövő évi EP-választáson, ám a mélyben lévő talajrétegek ellenkező irányban mozognak. Alighanem a Néppárt lesz továbbra is a legerősebb, de várhatóan nem tud senkivel sem erős koalíciót kötni. Márpedig az unióban a döntésekhez általában minősített többség szükséges, így a vége még az is lehet, hogy leáll a gépezet.

ITT OLVASHATÓ