LEGALÁBB 21 MILLIÁRDOT BUKOTT AZ ÁLLAM A LETELEPEDÉSI KÖTVÉNYEKEN

INDEX
Szerző: CSURGÓ DÉNES
2018.10.08.

Semmi szükség nem volt a letelepedési államkötvényekre és még bukott is rajta rendesen a magyar állam, miközben átláthatatlan hátterű közvetítő cégekhez rengeteg közpénz áramlott – így lehet dióhéjban összefoglalni Romhányi Balázs közgazdász tanulmányát, amelyet a Transparency International számára készített a letelepedési államkötvények gazdaságtanáról, és amelyet hétfőn délelőtt mutatott be Budapesten a korrupcióellenes civil szervezet. Romhányi számításai szerint

SEMMI GAZDASÁGI RACIONALITÁS NEM VOLT ARRA, HOGY GAZDAG KÜLFÖLDIEKNEK ELADOTT LETELEPEDÉSI ENGEDÉLYEKKEL FINANSZÍROZZA MAGÁT A MAGYAR ÁLLAM,

még válogathatott is volna az eszközökben, hogy milyen más, egyszerűbb és olcsóbb megoldásokkal teremti elő a letelepedési kötvényekből befolyt 1,8 milliárd eurót. A Transparency szerint így egyértelmű, hogy nem gazdaságpolitikai érdekek, hanem magánérdekek szóltak a kötvények kibocsátása mellett. Az Államadósság Kezelő Központ eközben továbbra is bizonygatja, hogy milyen jó biznisz volt a letelepedési kötvény, a TI konferenciájának résztvevői szerint elég félrevezető módon.

21-30 milliárd veszteség

Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője előadását azzal kezdte, hogy pár ábrán bemutatta, a magyar államnak alig volt szüksége a letelepedési kötvényekre, az ezeken keresztül bevont finanszírozás elenyésző volt ahhoz képest, ami 2013 és 2017 között forint vagy devizaalapú egyéb államkötvényekből folyt be. Sőt, az ÁKK-nak annyira nem volt szüksége a letelepedési kötvényekre, hogy volt olyan év, hogy majdnem tízszer akkora összeget költött kötvények visszavásárlására, mint amennyi a letelepedési kötvényekből jött...

ITT OLVASHATÓ