KIBÚVÓK ÉS KÉNYSZERPÁLYÁK

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KENESEI ISTVÁN
2018.10.19.

Úgy csapkodnak a tágabb értelemben vett kulturális életben a villámok, hogy ember legyen a talpán, aki átlátja közöttük az összefüggéseket. Hogy csak néhányat, és nem időrendben soroljak, a Corvinus „alapítványosítása”, Palkovics miniszter ezt überoló nyilatkozata, amelyben az egész felsőoktatásra kiterjesztené a mintát, Bódis József oktatási államtitkár kognitív disszonanciájának megvallása, a PIM-főigazgató menesztése és az új vezető nevének lebegtetése, az MTA főtitkárhelyettesének fura akciója a tudomány ünnepi előadássorozat programjának megváltoztatására, a CEU elhúzódó kálváriája és mindezek mögött vagy fölött hazai Pravdánkban a magyar kultúra ostorának publicisztikának álcázott feljelentései.

Amikor a kormány hatmilliárd forintba kerülő médiakampánnyal próbálja enyhíteni a Sargentini-jelentés kétharmados elfogadása miatti kudarcát, nem szégyell az MTA kutatóhálózatának évi 20 milliárdos költségvetésével szemben kétségeket támasztani, hogy elég hatékony-e annak felhasználása – és teszi ezt annak tudatában, hogy a magyar kutatásfinanszírozás, még Palkovics miniszter által is elismerve, messze az európai átlag alatt van, de a hálózat ennek ellenére eddigi ismereteink, de bizonyára a hamarosan elkezdődő nemzetközi értékelések szerint is kiemelkedő eredményeket produkál.

Búvópatakok és egérutak

Már legutóbbi ÉS-cikkemben is említettem (2018/38., szept. 21.), hogy a hangzatos című és látványos fedlapú felsőoktatási stratégia, amely 2030-ig kívánta előrejelezni és 2020-ig meghatározni a szféra mozgásterét, vélhetőleg azáltal, hogy az azt kidolgozó államtitkár egy új minisztérium vezetőjének a székére cserélte föl eddigi ülőalkalmatosságát, egyszeriben meghaladottá vált, mintegy megfordítva a Csárdáskirálynő régi bonmot-ját nem az új műsorhoz keresett új férfit, hanem az új férfi írta át a régi, egyébként alig több mint egyéves műsort. Mert hiába is keressük benne azt a nagyvonalú átalakítást, amely a miniszter október 6-i pécsi beszéde szerint már nem csupán a Corvinusra, hanem „a magyar felsőoktatás egészére” terjesztené ki a közhasznú alapítványokon keresztül magánosítandó egyetemek koncepcióját.

Az eseményről elsőként tudósító szabadpecs.hu portál beszámolója szerint a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) szokásos tisztújító közgyűlésén vett részt a miniszter, oktatási államtitkárként utódja, az előző pécsi rektor, Bódis József, a helyi alpolgármester és a pécsi megyéspüspök társaságában. Azt is megszokhattuk, hogy a HÖOK ismét egy habzsi-dőzsivel jutalmazta tisztségviselőit, például egy harkányi éjszakai strandfürdőzéssel. Tény, hogy Bódis államtitkár, aki a hozzáférhető nyilvános honlapok szerint megtartotta vezetői funkcióját az Egészségtudományi Doktori Iskolában, így végső soron ő gyakorolja a törvényességi felügyeletet saját maga fölött, sűrű feladataira hivatkozva a köszöntője után távozott az eseményről. De nemcsak ez a körülmény okozhat számára kognitív disszonanciát, vagyis olyan belső feszültséget, amelyet a korábbi nézeteinknek ellentmondó új helyzet vált ki.

A 168 Óra közölte az államtitkárnak egy párbeszédes képviselő kérdésére adott válaszát: „Én a CEU-val kapcsolatban korábbi pozíciómból kifolyólag elég határozott véleménnyel voltam korábban, a véleményem nem változott, a helyzetem viszont igen, vannak főnökeim, van irányadó politikai nézet, amihez nekem illik, nemhogy illik, kötelező lojálisnak lenni.” A kiváló szülészprofesszorként ismert államtitkár nyilván jártas a pszichológiában is, ha ezeket a lelki konfliktusokat ilyen könnyedén kezelni tudja...

ITT OLVASHATÓ