HOGYAN LEHET BOLDOGAN ÉLNI?

QUBIT
Szerző: HENDRIK NIKOLETTA
2018.10.13.

A 21. század embere minden eddiginél jobban magától értetődőnek tekinti, hogy önmagát állítsa a középpontba, és megszerezze mindazt, amit a legjobbnak hisz önmaga számára. Mindenhonnan azt hallja, hogy ő a világ közepe, legyen önmaga, és vegye el, ami jár neki, hiszen megérdemli. Az az elképzelés, hogy az erény szerepet játszik a saját boldogságában, ósdinak, távolinak és érthetetlennek tűnik számára. Mi számít ma egyáltalán erényesnek? Az például, hogy nem használja az ember a szomszéd kódolatlan wifijét? Hogy párkapcsolatban élve csak flörtöl a kolléganőjével, de nem lép a tettek mezejére? Hogy éjjel se halkítja le a telefonját, azért, hogy elérhessék a szülei, ha baj van? Helyes kis dolgok ezek, mondhatnánk – ám ettől egészen biztosan nem leszünk boldogok. Nyissunk meg egy közösségi oldalt, és könnyen úgy tűnhet, hogy a boldogságot ma állandó eufória és sikerélmények szüntelen sorozatának látjuk, amit természetesen korosztálytól függően a Facebookon vagy az Instagramon azonnal meg is kell osztani.

A közvélekedés a boldogságot jórészt az ókori kürénéi hedonisták álláspontjával azonosítja, akik szerint az emberi tevékenység célja az élvezet, méghozzá egy korlátolt területen: a érzéki örömök szférájában. Minél több étel, ital, szex és szórakozás. Ami nem okoz örömet ebben az értelemben, azzal jobb felhagyni, vagy belekezdeni sem érdemes. Az epikureizmus képviselői ennél jóval differenciáltabban fogalmaztak: azt állították, hogy a szellemi élvezetek magasabb rendűek a testi gyönyöröknél. Nem kevesen gondolják, hogy a mi világunk a kürénéi hedonistákkal azonos értékrendet vall: az élvezeteken alapuló értékrend van rendjén, s ennek köszönhetően az emberek többsége általában keresztülmegy egy olyan fázison, amely során megpróbálja a pillanat gyönyöreit hajszolni. A sokadik átmulatott este után azonban gyakran felmerül, hogy ez az életmód nem tartható fenn, és nem is vezet boldogsághoz. Ha pedig az epikureusokat követve a fájdalom elkerülése minden vágyunk, könnyen felmerülhet, hogy ez egy meglehetősen gyáva és önmagában semmitmondó életcél, hiszen igenis vannak olyan dolgok az életben, amelyekért akár szenvedni is érdemes. Merre induljunk tovább?

...

ITT OLVASHATÓ