HÁROM DOLOG, AMI SOKKOL HAZAKÖLTÖZÉS UTÁN

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.10.07.

Az úgynevezett fordított kultúrsokk elég sok embert elér azok közül, akik külföldről költöznek haza (erről nemrégiben itt, a blogon is volt poszt, itt található). A jelenség egészen hétköznapi dolgokban nyilvánul meg – erről szól a mai egyik írás. Aztán megnézzük, valójában mennyit költ Londonban egy magyar határátkelő, végül de messze nem utolsósorban kiderül, mennyire más az élet egy speciális nevelési igényű gyermekkel Svájcba költözés után.

Kezdjük akkora a hazatérés sokkjaival, melyről a Fromázs blog írt. Akinek van kedve, az egyébként a szerző Zsófival találkozhat személyesen is az október 12-i Határátkelő Klubban (részletek a posztok után).

„#1 A bevásárlást nem tudom egy helyen megoldani

Ha zöldséget akarok, akkor irány külön a zöldséges, aztán a kenyér itt jobb, a hús ott jobb, és kevés zöld kész-félkész termék van, ami megkönnyíthetné a háziasszonyok életét.

Franciaországban nem kellett sokat agyalni, hogyan főzzünk egészségesen, mert minden ebbe az irányba mutatott és kis dobozos salátákat is lehetett venni olcsón. Mindent egy ABC-ben megtaláltam, és a jó, illetve a jobb minőségből lehetett választani. Itthon ez nekem minimum 2 bolt plusz a zöldséges.

A napi menüknél pedig, amire annyira vágytam, mert itthon lehet reális áron menüzni, sokszor a hús-krumpli, hús-tészta, hús-rizs párokat látva nem kapok nagy kedvet.

A magyar konyha – amit hozzá kell tennem, hogy amúgy szeretek – nem zöldségpárti, ezt eddig is tudtam, de most naponta szembesülök vele. A gyomrom viszont 2 év alatt átállt a franciás étkezési szokásokra és jót is tett neki.

Itthon viszont sokat fáj, mert elszoktam a fűszeres, pirospaprikás és olajban sütött, illetve rántott dolgoktól. Ez meglepett! Nyilván, otthon úgy főzök, ahogy én akarok, de úgy látom, hogy itthon több utánajárás szükséges hozzá.

#2 Az épületek rossz állapota

Nem újdonság, hogy Magyarországon nincs pénz a homlokzatok felújítására, de még Budapest belvárosában járva vagy Újlipótváros klasszabb utcáin is rendre omladozó épületek vesznek körül.

Arra döbbentem rá, hogy ha nap mint nap szép, esztétikus környezetben jár-kel az ember, a kedve is azonnal jobb. Nantes-ban a belvárosban és sok „kertvárosi” környéken is ápoltak, gondozottak az épületek és több a zöld, mint Budapesten.

Nyilván egy főváros nem lehet annyira zöld, mint Nantes, de azért kívánom Budapestnek, hogy egyszer annyi pénzünk legyen az épületeinkre, hogy olyan szépek lehessünk, mint például Bécs.

#3 Az egymás iránti tisztelet

Az emberek sokszor nem tisztelik a másik embert és az elemi udvariasság a másik iránt elég hiányos. Franciaországban már a cumisüveggel szívják magukba a gyermekek az tiszteletet és udvariasságot, amely az élethez ott alapvetően hozzátartozik. Igaz, biztos ott sem mindenki jól nevelt, de a fejemet rá, hogy az arányok azért nagyon mások, mint itthon.

Hogy ezt miben élem meg? Az ügyintézés, orvosi ellátás, vagy bevásárlás során engem sokszor leszúrnak, kioktatnak, vagy legjobb esetben morcos arccal tájékoztatnak...

ITT OLVASHATÓ