HA NINCS VERSENY, AZ A TUDOMÁNY HALÁLA - PÁLINKÁS JÓZSEF OKTATÁSRÓL, FEJLŐDÉSRŐL, MTA-RÓL

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: GYÜKERI MERCÉDESZ
2018.10.19.

Az állam feladata az, hogy biztosítsa az alap infrastruktúrát a fejlesztésekhez – véli a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke. Pálinkás József nem ért egyet azzal, hogy a szakképzés ne adjon általános műveltséget, és lapunknak adott interjújában bírálta a hazai cégeket is, amelyek sokszor úgy kérnek támogatást, hogy nem tudják, mit akarnak.

hvg.hu: A Beszélgetések a jövőről sorozat gazdaságról szóló vitájában vett részt, ahol felvetődött egy példa arról, mit kezdenének magukkal a bangladesi varrónők, ha hirtelen robotok vennék el a munkájukat. Nehezen elképzelhető, hogy több százezren hirtelen programozóként tudnának munkába állni. Nem kell ennyire messzire mennünk, az átképzés problémája ugyanúgy érinti a magyar dolgozókat is. Mennyire kell tartanunk egy ilyen helyzettől?

Pálinkás József: Az oktatásról egzakt kijelentéseket tenni nagyon nehéz. Én azon az állásponton vagyok, hogy egy széles, sokféle kimenettel rendelkező képzés előnyösebb, mint egy nagyon specializált, konkrét, valamire irányuló. Ez egy vállalatnak előnyös lehet, de az egyénnek és az országnak nem. A képzésnek a kezdetén, vagy az első szakaszában, vagyis fiatalkorban kell sokféle lehetőséget nyitni, és később továbbképezni. Ennek biológiai okai is vannak: amit elmulasztottunk egy 7 éves gyereknél, azt egy 37 éves esetében nem fogjuk tudni megadni.

hvg.hu: Tehát nem is egy általánosabb egyetemi oktatásról beszélünk, hanem arról, hogy az általános iskolától erre lenne szükség.

P. J.: Az általános iskolától kezdve úgy kell felnyitni a gyerekek szemét, hogy lássanak maguk előtt sokféle lehetőséget. Az egyetemeknél már 2004-ben elrontottuk ezt, amikor a képzéseket úgy alakítottuk át 3+2 évessé, hogy a korábban ötéves kurzus teljes anyagát megpróbáltuk benyomni a három évbe, és ugyanúgy egy kimenete van a hároméves képzésnek, mint húsz évvel ezelőtt. Holott még ebben a képzési rendszerben is előfordul az, hogy egy matematikusból vagy fizikusból lesz közgazdász. Tehát széles alapon nyugvó, sokféle kimenettel rendelkező, inkább tovább tartó képzés kell, mint egy nagyon szűk.

hvg.hu: Ha visszalépünk a felsőoktatástól: a szakképzés jelenlegi rendszere ön szerint mennyire hatékony a munkaerőpiacon?

P. J.: Nem vagyok híve annak a szakképzésnek, amely nem ad kellő általános műveltséget. Ha a szakképzés egy konkrét munkafolyamatot tanít meg valakinek, és nem azt, hogy egy problémát hogyan kell megoldani, akkor az új technológiai szintben képtelen lesz mozogni. Ezt állampolgárként is tapasztalom, amikor látom, hogy a szerelők egy része eljön, ránéz a bojlerre vagy a mosógépre, és azt mondja, ezt nem ismeri, ezt nem tudja megjavítani. A nyolcvanas években kezdte el gyártani a Hajdúsági Iparművek az automata mosógépeket, akkor megtanulta a szerelő, azokat hogyan kell megjavítani. Ma annyiféle automata mosógép van, hogy nem azt kell megtanulni, egy konkrét mosógépet miként kell megjavítani, hanem azt, hogyan kell hozzákezdeni: elővenni a használati utasítást vagy a gépkönyvet és elolvasni. Ha azonban nem tud értően olvasni, mert ezt nem tanították meg neki, akkor nagyon nagy baj lesz a munkaerőpiacon...

ITT OLVASHATÓ