Szerző: PuPu
2018.10.08.
Beteg volt, lehet, mindenképpen meghalt volna, hiszen sok esetben csoda kellene egy ember életben tartásához, márpedig az Úr nem mindig tesz csodát.
Mifelénk is talán csak Orbán Viktor tesz csodát, aki meg tudta vásárolni miniszterelnöki fizetéséből fél Magyarországot, a Balatont, kastélyokat, hoteleket, kikötőket, erőművet, földeket, futballcsapatokat, miegyebet.
De hát Krisztus Urunk is megitatta a kánai menyegző vendégeit a vizeskorsókból, a japánok meg köztudott módon tudnak üres csészéből is csát inni, ami a tea neve arrafelé - ha igaz...
De ez az ember valószínűleg azért halt meg, mert az egészségügy felett rendelkező alisten világgá zavarta azt a szívsebészt, aki a beteget kezelte, már ameddig el nem tiltották attól, hogy befejezze azt a kezelést, melyet az országban jószerivel talán egyedül ő volt képes aktuálisan elvégezni.
Nem szeretnék állást foglalni abban, hogy mennyire sértette a szabályokat a kiseprűzött főorvos, de azt azért leszögezhetjük, hogy technikailag képes lett volna a szükséges műtét elvégzésére, a beteg meg csak túlélte volna, hogy aki megmentette az életét, etikai vétséget vétett.
Ha valakinek van két lába, akkor az az egyiket nem túl nagy kockázattal felemelheti, de ha csak egy lába van, akkor jó közelítéssel megjósolható, hogy seggreesik.
A halottnak és családjának viszont nem vigasz, hogy a miniszter seggreesett - bizonyítva ezzel tökéletes alkalmatlanságát magas pozíciójára, ők gyászolnak és felelőst keresnek, ez pedig természetes emberi tulajdonság.
Természetes ez az egészségügyi vezetés részéről is, hiszen ők felelnek azért, hogy dolgozóik a lehető legszakszerűbben végezzék munkájukat, ezért hát a kirúgott főorvosban vélik megtalálni az eset felelősét.
Rejtő írta valahol: ha nem akarod, hogy a neved felolvassák egy névsorolvasásánál, neked kell olvasnod a névsort.
Jelenleg éppen ez történik, a felelősök olvassák az igen rövid névsort, melyen csak egy személy, a persona non gratanak minősített szívsebész főorvos szerepel.
Az eltávolítás indokaként pedig egy etikai vizsgálat eredményét jelölik meg, melyről az érintett nem tud, jegyzőkönyvet pedig munkáltatója képtelen felmutatni.
Tulajdonképpen jellemző, a munkáltatói jog gyakorlója és annak felettese valamiért azt képzeli, hogy rájuk nem vonatkoznak a jogszabályok, ők maguk a törvények feletti végső igazság - habár ami azt illeti a mai törvényekről is ejthetnénk egy-két szót, de talán majd máskor...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.