Szerző: SZELESTEY
2018.10.29.
-
- Magyarország a sorosozás mögé rejtett antiszemitizmus iskolapéldáját adja
- Palkovics László szerint a kormány engedélyezni fogja, hogy Budapesten maradhasson a CEU, csak azt nem tudja, mikor írja alá a hatalom a szerződést
Guardian
Merkel csillaga halványul, így Európa talán a legnagyobb kihívással szembesül a múlt század 30-as évei óta. Ha bukik a kancellár, annak igen súlyos következményei lehetnek az egész EU számára. A politikus idáig azért úszott meg mindent, mert toronymagasan kiemelkedik vetélytársai közül. Jelenleg változatlanul ő számít a földrész első számú vezetőjének, hála világos politikai elveinek, amit jól illusztrált a nyitott kapuk politikája, valamint, hogy szembeszállt Trumppal. Viszont a hesseni választások folytán nem kizárt, hogy az SPD kénytelen elhagyni a nagykoalíciót. Akkor pedig az egész országban urnához kell szólítani az embereket és ez egy csapásra véget vethet a kancellár hatalmának.
Ez esetben megrendülhet az európai összefogás, éppen akkor, amikor járványos méreteket ölt a politika széttöredezése, illetve polarizálódása. A britek saját kilépésükkel vannak elfoglalva, a franciáknál Macron bajban van. Az EU-n belül megosztó figura, aki szembe kíván szállni az illiberalizmussal és a populizmussal. Felvette a kesztyűt a nacionalista Orbánnal és a keményen jobbos Salvinival szemben. Úgy jellemzi őket, mint akik veszélyeztetik a nyitott határokat, piacokat és társadalmakat. Egy elemző szerint azonban ez a fajta sarkos politika még nagyobb megosztottságot válthat ki, éppen akkor, amikor szétesik a kontinens politikai rendje, miközben a két pólus között azért vannak más alternatívák is. Az elnök megpróbálkozhat azzal, hogy Európa vezetőjeként száll hadba a jövő május EP-választáson.
Ha az olasz kormány továbbra is elszabadult hajóágyúként viselkedik, folytatódhat a szétesés, amit csak gerjeszt a populista-nacionalista pártok sikere pl. Kelet-Európában. Így olyan alapvető felfordulást válthat ki, ami folyamatosan megváltoztatja a kontinens képét. Az orosz, illetve amerikai fenyegetés csak ráerősít a közelgő válság érzetére. Vagyis a stabilitás, az összetartás és a demokratikus egyetértés csaknem 100 éve nem volt ekkora veszélynek kitéve. Merkel az állhatatosságot, a biztonságot és a folyamatosságot képviseli. Ha lelép a színről, nagyon fog hiányozni.
Merkel csillaga halványul, így Európa talán a legnagyobb kihívással szembesül a múlt század 30-as évei óta. Ha bukik a kancellár, annak igen súlyos következményei lehetnek az egész EU számára. A politikus idáig azért úszott meg mindent, mert toronymagasan kiemelkedik vetélytársai közül. Jelenleg változatlanul ő számít a földrész első számú vezetőjének, hála világos politikai elveinek, amit jól illusztrált a nyitott kapuk politikája, valamint, hogy szembeszállt Trumppal. Viszont a hesseni választások folytán nem kizárt, hogy az SPD kénytelen elhagyni a nagykoalíciót. Akkor pedig az egész országban urnához kell szólítani az embereket és ez egy csapásra véget vethet a kancellár hatalmának.
Ez esetben megrendülhet az európai összefogás, éppen akkor, amikor járványos méreteket ölt a politika széttöredezése, illetve polarizálódása. A britek saját kilépésükkel vannak elfoglalva, a franciáknál Macron bajban van. Az EU-n belül megosztó figura, aki szembe kíván szállni az illiberalizmussal és a populizmussal. Felvette a kesztyűt a nacionalista Orbánnal és a keményen jobbos Salvinival szemben. Úgy jellemzi őket, mint akik veszélyeztetik a nyitott határokat, piacokat és társadalmakat. Egy elemző szerint azonban ez a fajta sarkos politika még nagyobb megosztottságot válthat ki, éppen akkor, amikor szétesik a kontinens politikai rendje, miközben a két pólus között azért vannak más alternatívák is. Az elnök megpróbálkozhat azzal, hogy Európa vezetőjeként száll hadba a jövő május EP-választáson.
Ha az olasz kormány továbbra is elszabadult hajóágyúként viselkedik, folytatódhat a szétesés, amit csak gerjeszt a populista-nacionalista pártok sikere pl. Kelet-Európában. Így olyan alapvető felfordulást válthat ki, ami folyamatosan megváltoztatja a kontinens képét. Az orosz, illetve amerikai fenyegetés csak ráerősít a közelgő válság érzetére. Vagyis a stabilitás, az összetartás és a demokratikus egyetértés csaknem 100 éve nem volt ekkora veszélynek kitéve. Merkel az állhatatosságot, a biztonságot és a folyamatosságot képviseli. Ha lelép a színről, nagyon fog hiányozni.
Süddeutsche Zeitung
Hessenben megerősödtek a környezetvédők, illetve a szélsőjobbosok, viszont büntetésben részesült a CDU és az SPD, az eredmény azonban jócskán kihat majd a szövetségi politikára is. Az AfD-t a nacionalista, idegenellenes és euroszkeptikus korszellem lendíti magasba. Hajlamos a tekintélyelvű gondolkodásmódra és időnként barna foltokat villant. A bezárkózást és a kirekesztést hirdeti. Ezzel szemben a nyíltságot és a nyitást testesíti meg az a hullám, amely a zöldeket hozta fel: EU-barát, liberális és környezettudatos. Tisztában van az alapjogok fontosságával, még akkor is, ha kisebbségekről van szó.
A hesseni választás a megosztott korszellemet tükrözi és a különbség nem csupán a két, teljesen eltérő pólus programjában, hanem hatalmi opciójában is jelentkezik: a zöldek mindenkivel koalícióra léphetnek, az AfD-vel nem kíván senki sem összeállni. A következményeket mindenesetre mind Merkel, mind a szociáldemokraták vezére jócskán érezni fogja. Utóbbi számára a helyzet sötét, keserű és fenyegető, a kancellár számára pedig komoly. Mert lehet, hogy jön a felszámolás a nagy koalíció számára, csak az a kérdés, ki lesz a csődgondnok?
FAZ
A kommentár a hesseni választási eredmények ismeretében azt tanácsolja, hogy Merkel ne jelöltesse magát decemberben a CDU elnöki tisztére, ám fél attól, hogy a kancellár nem hallgat az egyre sűrűbben érkező figyelmeztetésekre, amiket a nép küld neki. A nagykoalíció pártjai ezúttal is megkapták a magukét a szavazópolgároktól, de ez a jövőben is így lesz, ha az emberek elégedetlenek azzal, ami Berlinben folyik, ideértve az érintett politikusokat. Kampányfellépéseivel a miniszterelnök-asszony jócskán hozzájárult ahhoz, hogy a figyelem a szövetségi politikára irányuljon, lásd az uniópártok civakodását és az elhárítás vezetőjének felfelé buktatását, ami jócskán feldühítette a két nagy néppárt híveit.
Látnivaló, hogy megingott Merkel vonzereje. Így erősödik a kereszténydemokraták aggálya, hogy őket is magukkal ragadja az SPD drámai zuhanása. Ebben a helyzetben igen nagy hiba volna, ha a kormányfő ragaszkodna a pártvezetői tisztséghez. Ha átadja a posztot, azzal bizonyítja, hogy tudja: kancellársága a végéhez közeledik. Ha azonban ragaszkodik ahhoz, azzal gyengíti a pártját és lázadást válthat ki. Ha erre nem jön rá, meg kell mondani neki...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.