2018. október 28., vasárnap

CSÜLÖK

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VÁNCSA ISTVÁN
2018.10.26.


Álltunk a rács két oldalán, Teca az egyiken, én a másikon, néztük egy­mást. Aztán Teca megszólalt, gyenge, vékony, nyafogó hangon, mint az elveszett kismacska, noha ő nem kismacska volt, hanem felnőtt orr­szarvú a budapesti állatkertben. Testsúlya bőven a tonna fölött, hang­ja viszont gyermeki lélekről tanúskodott. „Agyvelejének kicsisége sem­mi­képpen sem szól jelentékeny szellemi fejlettség mellett”, írja Brehm az orrszarvú­ról, vagyis ez a rokonszenves jószág, mondjuk ki úgy, ahogy van, hülye. Ráadásul megeszik mindenféle gallyat és ke­mény kórót, bogáncsot, sza­mártövist, rekettyét, bokros növényeket, min­den­nemű nádat és pusztai gazt, azaz totálisan igénytelen. Ideális alatt­való. Orbán meglátta a nyír­egyházi állatkertben, belehabarodott. „A kormányfő egy jótékonysági ak­ció keretében látogatott a parkba, ahol almát is adott annak a Hans nevű hím rinocérosznak, akinek most borja született”, írja az Origo. Mi persze nem tudhatjuk, hogy Orbán és Hans találkozása miképpen ment végbe, de ahhoz, hogy a hím orr­szar­vú később leborjaddzon, igen nagy csodák­nak kellett történniük.

Nyájas olvasóm már bizonyára értesült amaz örömteli tényről, hogy kormányfőnk a kis orrszarvút örökbe fogadta, és a magyar nép javaslata alapján a Csülök nevet adományozta neki. Kormányfőnk vér­beli demok­rataként minden fontos ügyben a nép véleményét tudakol­ja. Ez most fon­tos ügy volt. A hajléktalanok baszkurálása például nem fontos ügy, ezért arra vonatkozólag nem tudakolta, egyébként nagyon helyesen, ugyanis rossz belegondolni, hogy vajon az istenadta nép erre vonatkozólag miféle ötletekkel állna elő. A nép nem szereti a haj­léktalanokat, és erre több oka is van. Először is a hajléktalan meg­jele­nése a kecs és kellem valamennyi nemét nélkülözi, és ily módon a nép rendkívül kifinomult ízlésével kevéssé harmonizál. Másodszor az utcán élők tömeges jelenléte folyamatosan tu­datosítja az arra járóban, hol is él ő, milyen országban, milyen társada­lom­ban, milyen kormány­zat ural­ma alatt, az arra járót pedig ettől a hideg kileli. Harmadszor pedig rájön, hogy ő is feküdhet­ne az aluljáróban, és ha most mégsem ott fekszik, az csupán a vélet­lennek köszönhető.

Igenis, a hajléktalanokat ki kell innen paterolni.

Kormányunk energikus, tettre kész, nem tökörészik, hanem meg­old, persze a maga módszereivel. Az önkény, a barbarizmus és az ember­telenség olyan fokán, hogy attól az arra járó csak hápogni tud, egyszers­mind az eddiginél is kontúrosabban látja, hol él. Továbbá azt is látja, hogy ez az egész felhajtás ugyanolyan, amilyenek kormányza­tunk akciói általában. Áldozatai lesznek bőséggel, eredménye semmi. Annyit azonban tegyünk hozzá, hogy a hajléktalanság problémáját az EU többi tagállama se kezeli sikeresen, az egyetlen kivétel Finnország. A finnek megkérdez­ték maguktól, hogy mi a hajléktalanság kiváltó oka, tanulmányozták a nemzetközi szakirodalmat, és rájöttek, hogy Los Angelesben a megoldást már harminc éve megtalálták. A hajlékta­lanság oka az, hogy az emberek egy részének nincs hol laknia. Adjunk tehát lakást nekik, és akkor nem lesznek hajléktalanok. Így kezdődött a Housing First program, 2007-ben a jobboldali finn kormány is kipró­bálta, bevált.

Vagyis nem kilakol­tatni kell, hanem belakoltatni, ebben áll a nagy titok. Finnország az egyetlen hely az unión belül, ahol a hajlék­ta­lan­sá­got sikeresen felszá­molták, a többi tagállam egyelőre tanács­talan, kezét tör­deli, nem jut sehová. Magyarország abban különbözik tőlük, hogy nem tördeli a ke­zét, hanem lecsukat. Housing ez is, csak másmi­lyen, és nem fog mű­ködni, minthogy börtön sincs elég. Ne kezd­jük azt, hogy de hát ehhez annyi pénz kéne, amennyi nincs is, tudni­il­lik van annyi pénz. Ha az üzemeltető híján hamarosan össze­omló sta­di­o­n­ok­nak csak a fele he­lyett lakások épültek volna, de nem a pusz­tában, hanem emberlakta helyeken, akkor a dolog meg volna oldva. Más kérdés, hogy Csü­lök keresztapja a magyar foci helyzetét akarta ren­dez­ni inkább, éspe­dig oly módon, hogy az egész országot stadio­nok­kal építteti tele, ez is egy módszer, viszont ez igazoltan nem műkö­dik. Fel­csút most mégis a kínai futball fejlesztését te­kinti szívügyének, Csao Cse-gang, Nancsing labdarúgó-szövet­ségé­nek al­elnöke és Hu Hsziao-csiang, a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetsé­gének kínai megbízottja már har­mad­szor látogatott Felcs­útra, hogy a magyar–kínai futballfejlesztési együttműködésről tárgyal­jon. A magas rangú vendégek „a Puskás Akadémiáról, intézményünk szellemisé­géről a legnagyobb elismerés hangján nyilatkoztak...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.