CSÚCSRA JÁR A MAGYAR GAZDASÁG, DE HAMAR JÖN A MEGTORPANÁS

HVG ONLINE
Szerző: FARKAS ZOLTÁN
2018.10.11.

Fölöttébb optimisták a kutatóintézetek az idei növekedésről, de a gazdaság mesterséges felpörgetését a magyar állam vállalta magára a később beérkező uniós támogatások fejében. Az infláció viszont magasabb a vártnál, a növekedésnek betehet a képzett munkaerő hiánya, emelkedik az euróárfolyam, és gondok lehetnek az uniós pénzek elszámolásával is.

Valósággal egymásra licitálnak a gazdaságkutatók, egyre nagyobb gazdasági növekedést jövendölve az idei év egészére. A sort a GKI kezdte, saját korábbi, viszonylag pesszimista prognózisát korrigálva most úgy véli, a hazai össztermék az év egészében nem a korábban becsült 4 százalékkal, hanem 4,2 százalékkal bővülhet. A Pénzügykutató a minap 4,4 százalékos előrejelzéssel állt elő, ez már hajszálnyival jobb, mint amit a költségvetés tartalmaz. Megítélése szerint a gazdaság túlfűtött állapotban van, ami köznapi szóhasználattal élve annyit tesz, hogy erőn felül teljesít. „A gazdaságélénkítés minden eszközét maximálisan kihasználta a magyar kormány és a jegybank” – áll az elemzésében. Tegnap a Kopint-Tárki 4,6 százalékos várható GDP-adattal állt elő, ám Palócz Éva vezérigazgató megjegyezte:

„lehettünk volna optimistábbak is, de mindennek van határa”.

A terven felüli növekedés két összetevője a meredek béremelkedés és a beruházási vágta. A keresetek reálértéke mindhárom kutatócégnél 8-9 százalékkal nő az idén, a beruházások pedig minden év eleji várakozást meghaladva száguldanak, a GKI tippje szerint 12, a Kopint-Tárkinál 13,3, a Pénzügykutatónál 15 százalékkal. Ez elvileg az uniós forrásoknak tulajdonítható, ám meglehetősen csalfa módon. Mivel a magyar kormány késlekedik az uniós projektek számláinak a benyújtásával, és Brüsszel sem siet a fizetéssel, a beruházásokat a kormányzati költekezés fűti. Ezt történt már tavaly is, amikor a költségvetés 1545 milliárd forint uniós forrást várt, de csak 1032 milliárd folyt be. Az állam azonban túlteljesített, 693 milliárd forintra tervezett saját forrás helyett végül 1447 milliárdot fizetett ki uniós programokra. Nagyjából így megy ez az idei évben is. Magyarán, a gazdaság mesterséges felpörgetésének szép feladatát a magyar állam vállalta magára, hozomra, azaz később beérkező uniós támogatások fejében. Hiába,

"valamivel meg kellett olajozni az idei választásokat"...

ITT OLVASHATÓ