Szerző: nepszava.hu
2018.10.02.
Sokan vonják kétségbe, hogy annyit keres az átlagmagyar, mint amennyit a KSH statisztikája mutat. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) számításai is ezeket a kétségeket igazolják – mondta el a 24.hu-nak Kordás László, a szövetség elnöke.
A Központi Statisztikai Hivatal legutóbb bruttó 324 700 forintos átlagkeresetet mutatott ki, január-júliusra. A szakszervezeti számítások szerint azonban
százból durván hetven ember nem keresi meg a hivatalosan kimutatott átlagot, vagyis a 4,4 millió foglalkoztatottból 3 millió 130 ezer a KSH-s átlagkeresetnél kevesebbel kénytelen beérni.
A MASzSZ ezért inkább a mediánkeresetet veszi figyelembe, mert az jobban mutatja a bérek középértékét. A KSH mediánkereset-számítást nem végez, az Eurostat viszont közöl számokat a Pénzügyminisztérium (PM) adatai alapján. Az európai statisztikában 2014-es a legfrissebb adat, ezért a szakszervezet a PM-től kikérte az újabbat, ez képezte a számításaik alapját.
A KSH az átlagkeresetet úgy számolja, hogy a vállalkozások által bérre fordított összeget (a bértömeget) osztja a foglalkoztatotti létszámmal. A mediánkereset lényege pedig, hogy sorba állítják az összes foglalkoztatott bérét, és megnézik, hol van a középérték. Az emberek nagyjából fele ennyit vagy ennél többet, másik fele ennyit vagy ennél kevesebbet keres. Hogy lássuk a különbséget, vegyünk mondjuk egy 11 fős céget, ahol a cégvezető bruttó 800 ezer forintot keres, helyettese 600 ezret, műszakvezetője 300 ezret, legyen két bérminimumos szakmunkása (180 500), két 150 ezer forintos keresetű betanított munkása, és négy minimálbérese (bruttó 138 ezer forint). A KSH számítását alapul véve, a bértömeg kerekítve havi bruttó 2,9 millió forint lesz, az átlagkereset pedig 265 ezer forint. Csakhogy mint az ábrán is látszik, a többség, nyolc ember nem keres ennyit. A mediánérték 150 ezer forintra jön ki, és erre már igaz, hogy az emberek nagyjából fele mediánbért vagy annál többet, a másik fele annyit vagy annál kevesebbet keres. Ezt mutatja tehát a mediánérték.
A szakszervezet gondja az volt, hogy a Pénzügyminisztérium „elfelejtette” felvenni a 2017-es medián adatokat, így a legfrissebb 2016-os volt. Ezt tudták a 2014-eshez viszonyítani, illetve modellezni 2017-et és az idei évet. Az összehasonlításból kiderül, hogy romlott a helyzet az évek során, vagyis nyílt az átlagkereset és a mediánkereset közötti olló, nagyobb lett a béregyenlőtlenség. A szakszervezeti számítások szerint most
A szakszervezeti számítások szerint most bruttó 240 ezer forint lehet a mediánkereset...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.