2018. október 27., szombat

BEMOCSKOLNAK MINDENKIT, AKINEK BOKÁJÁIG SEM ÉRHETNEK FEL

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2018.10.27. 


...Nem először vagyok kénytelen megállapítani, hogy hatalmas istencsapása lehet úgy élni, mint ezek a lények. Egyik fizetett propagandaanyagtól a másikig úgy tántorogni a tyúkszaros és NER-szaros létben, hogy az öncélú mocskolódás vezérli minden rezdülésüket. Hogy az legyen a szakmai kiteljesedésük csúcsa, hogy mindenkit magukkal rántsanak a posványba, aki tehetségesebb, aki elért valamit, aki anélkül ért el valamit, hogy a gerincét el kellett volna távolítania, és végül beleszorítani mindenkit a balliberális (értsd: beteg, perverz, kártékony, fertőző, kóros elváltozás) skatulyába, ami önmagában is feljogosítja őket a köpködésre.

Én nem tudom, mi kell ahhoz, hogy Sebestyén Mártát, Palya Beát, vagy Enyedi Ildikót valaki olyan megvetéssel tudja listázgatni és ekézni, ahogyan ez a betanított NER-káder teszi. (Az teljesen világos, hogy Dobrev Klárát miért rugdossák kéjes gyönyörűséggel.)

Nem tudom, mi kell ahhoz, hogy valaki a 21. század Európájában, egy kétharmados, minden lehetséges eszköz birtokában bármit megcselekedni képes hatalom seggében kényelmesen pöffeszkedve, a szabad véleményük, meggyőződésük és hitük okán mocskoljanak be olyanokat, akik letettek már valamit arra a kurva nemzeti asztalra. Miközben zabálják a közpénzt, mindenre rámásznak, mindent beborítanak a nyálkás-ragacsos-mérgező test- és egyéb típusú nedveikkel.

Duplanullák, raklapnyi kis orbánviktor, akik azelőtt is senkik voltak, hogy beálltak volna a NER-vályú mellé, és mostanra is ugyanolyan senkik maradtak. Aztán mivel ezt képtelenek feldolgozni (még egyszer kérdezem: mi a francot lehet vinnyogni a harmadik kétharmad árnyékában?), ezért bemocskolnak mindenkit, akinek a bokájáig sem érhetnek fel. Ettől persze változatlanul pont olyan senkik maradnak mint előtte, ez frusztrálja őket kegyetlenül, ezért még nagyobb elánnal kenik be szarral azokat, akik – velük ellentétben – tehetségesek. És ez így megy egyik kultúrharcos fingástól a másikig. Tehetségtelen, közönséges névtelen szekértolók vagyunk? Nem baj, akkor kenjük be szarral azokat, akik tényleg sikeresek. Fos az olvasottsága a propagandalapnak? Nem baj, kenjük be szarral a többit.

Minden a rendelkezésükre áll, teljes kormánytámogatás, pénz, minden, mégsem boldogulnak, mégis reggeltől estig harcolniuk kell. Mert a közönségnek, az olvasóknak, a kultúrát fogyasztóknak kellene eladniuk magukat, az meg nem megy. Bármit csinálnak, a tömeg bölcsessége működik (és nem az egyharmadból lett soha nem volt kamukétharmados tömegről beszélek). Hiába balliberálisozzák Enyedi Ildikót, hiába nevezik genderideológus, veszélyes elemnek a másikat, a harmadikat (kurvára nem volt elég beszüntetni a genderképzést, tovább megy a vernyogás), az emberek akkor is szeretni fogják őket, ha nem istenítik, hanem bírálják és kritizálják az egyetlen nagy nemzetvezetőt. Ha mást képzelnek a demokráciáról, az emberi létezésről, a sokszínűségről, az emberi jogokról, a szabadságról, a tiszteletről, mint amit a pártközpont szerint kizárólagosan hinni szabad. És ott vergődnek ezek a meztelen csigákra emlékeztető Szakácsok a kis összkomfortos közpénz-pocsolyájukban és sír a szájuk, hogy el vannak nyomva.

Meddig még? Mikor lesz elég arra a kétharmados nemzetikereszténykonzervatívteljhatalom, hogy már ne lehessen se Adyt, se Esterházyt, se Enyedi Ildikót, se Vekerdy Tamást, vagy éppen Alföldi Róbertet lehúzni a bosszúra éhes selejt megélhetésileg összeszart mocsarába? Mikor lesz az, hogy a művész, a civil, de még az utolsó közember minőségét, tehetségét sem az fogja meghatározni, hogy lehajtott fejjel isteníti Orbán rendszerét? És még hány nemzetközileg (is) ismert és elismert, az országnak dicsőséget szerző kultúrembert, művészt hurcolnak meg a kereszténynemzeti hányásban csak azért, mert Orbán két perc alatt omlik össze, ha nem ropognak körülötte folyamatosan az ideológiai fegyverek?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.