BARABÁSI ALBERT-LÁSZLÓ: A DEMOKRÁCIA MEGBUKOTT (INTERJÚ)

MAGYAR HANG
Szerző: LUKÁCS CSABA
2018.10.13. 

Egy nemzetközi bestsellerrel és egy Coelho-regénnyel osztozik a dobogón Barabási Albert-László sikerről írt könyve, A képlet a Libri eladási listáján. A világhírű hálózatkutatóval a női zenészek cipősarkának kopogásáról, a legjobb bor kiválasztásának esetlegességéről és a CEU sorsáról is beszélgettünk.

Részletek a Magyar Hang 22. számában megjelent interjúból!

– Az emberi teljesítménynek megvannak a felső korlátai, a siker viszont korlátlan, és sokszor a kettő nem is függ egymástól – ezt szűrtem le a könyvet olvasva.

– Valóban létezik olyan helyzet, ahol teljesítmény nélkül is van siker, de a legtöbb esetben a munkát nem lehet megspórolni. A legfontosabb tanulság, hogy a teljesítmény egyéni, míg a siker közösségi műfaj. A teljesítmény vonzza a sikert, de ha ez nem mérhető, a siker mértékét a hálózatok határozzák meg.

Az élet meglehetősen kevés területén áll egyenes arányban a teljesítmény a sikerrel – a sport az egyik ilyen, hiszen kronométerrel jól mérhető, így aki a leggyorsabban fut százon, az lesz világsztár. A siker viszont itt sem arányos a teljesítménnyel: elég egyetlen századmásodperccel lassabban futni a győztesnél, és máris százszoros különbség lehet a rajongók számában vagy éppen a reklámbevételekben. Azokon a területeken viszont, ahol nincs objektív mérce – mint például a műkereskedelem, vagy akár a borpiac –, nem feltétlenül a legjobb lesz a legsikeresebb, hanem az, akit a területet befolyásoló hálózatok sikeressé tesznek.

– Mennyire lehet visszaélni azzal a tudással, amelyről a könyvében ír? Az élet több területén látjuk azt, hogy komplett rendszereket tudnak meghekkelni: választást lehet nyerni álhírekkel, illiberális államot építeni demokratikus megmérettetésen megszerzett győzelemmel.

– A világ nagy részén tulajdonképpen monokultúra alakult ki a demokráciát tekintve, de sok helyütt felbukkant az az erő, amely vírusként kihasználja ennek a nem tökéletes építménynek a gyenge pontjait. Egymástól tanulnak, mindenütt ugyanazokat a módszereket használják: legyengítik a jogi kereteket, megváltoztatják a választási rendszert, és így tovább.

Nincsenek jó híreim: ez tovább fog terjedni, mert egyre több helyen jönnek rá a rendszer sérülékenységére. Egy haszna van: ráébredünk, hogy milyen sok minden működött az úgynevezett „gentleman’s agreement” alapján, vagyis nem volt leírva, és ezt most nevetve rúgják fel egyesek. Ha nincs úriember egy asztalnál, akkor megszűnik az alapja a párbeszédnek. Sajnos ennek a folyamatnak is megvan a maga életciklusa: el kell jussunk az extrémig, hogy megbukjon, és jöjjön helyette valami új. A vírus terjed, és drasztikus változásokat hoz – ami volt, annak vége, a demokrácia gyengének bizonyult, és elbukott, valami mást kell helyette kitalálni...

ITT OLVASHATÓ