AZ ÜGYÉSZSÉG ALKUJAI - KORMÁNYPÁRTI POLITIKUSOK CSAK VÉLETLENÜL KERÜLNEK CÉLKERESZTBE

168 ÓRA ONLINE
Szerző: RAJNAI ATTILA
2018.10.12.

A Czibula Csaba kontra Bróker Marcsika-ügy vádhatósági megítélése jól szemlélteti, hogy bár az ügyészségi munkát átszövik a különféle megegyezések, ezeket az alkukat sokszor nem a jogszabályok által szorgalmazott iránymutatás – a gyorsabb és hatékonyabb felderítés, a váderedményesség, a költséghatékonyság, a terheltek büntetőeljárás hatálya alatt eltöltött idejének a csökkentése –, hanem régi társadalmi beidegződések és politikai motivációk alapján kötik meg. Ez nem jelenti azt, hogy az ilyen ügyekben személyesen Polt Péter utasítaná az ügyészeket, legtöbbször csupán szervezeti reflexekről van szó.

A magyar ügyészség megreformálásában Polt Péternek történelmi szerepe van. Az első legfőbb ügyészi ciklusának kezdetén – 2000-ben, Györgyi Kálmán máig nem indokolt hirtelen lemondása után nevezték ki – eltökélten küzdött a vezetői fiatalításért és a közvetlenségért. Az addigi merev, arctalan szervezetben nyitott vezetők tűntek fel, akik előszeretettel nyilatkoztak a sajtónak, sőt izgalmas vádügyekkel traktálták őket. Ez korábban elképzelhetetlen volt. Boldog békeidők voltak ezek, mondhatjuk utólag, mert mára a rendszer a fiatal arcokkal együtt bemerevedett. Az ügyészi sajtóhálózat ma már csak formai tájékoztatással működik, arról szó sem lehet, hogy egy újságíró vádiratot kaphasson betekintésre. Ma már minden állami intézményben, hivatalban, költségvetésből gazdálkodó cégnél alapszabály: csak balhé ne legyen! Az ügyészségen is. A balhé pedig úgy kerülhető el, ha minél jobban kizárják a nyilvánosságot, amely egy-egy ügymenettel kapcsolatban már folyamatában is kontrollt gyakorolhatna, esetleg szélesebb politikai-társadalmi összefüggéseket tárna föl. A végrehajtó ügyészek zömének ugyanis alapvetően fogalmuk sincs arról, hogy kik az általuk nyomozott ügy mellékszereplői, de sokszor még a főkolomposok társadalmi-gazdasági kapcsolatrendszerével sincsenek tisztában.

Erre példa a „vak komondorosként” elhíresült Balogh Józsefnek, egykori fideszes parlamenti képviselőnek, Fülöpháza polgármesterének a büntetőügye. Balogh 2013 áprilisában egy átmulatott éjszaka után ittasan úgy elverte az élettársát, hogy a nő nyolc napon túl gyógyuló arc- és orrcsonttörést szenvedett. Balogh verziója szerint közéjük ugrott a vak komondoruk, az asszony átesett rajta, és így szerezte a sérüléseit. A valóság úgy derült ki, hogy a hozzátartozók az ügyeletre vitték a szinte felismerhetetlen arcú asszonyt, onnan a kórházba küldték őket, ahol annak rendje és módja szerint számítógépben rögzítették a tényeket, ami alapján az egészségügyi intézménynek hivatalból meg kellett tennie a feljelentést. Az eset elsőre hétköznapi ügynek tűnt. A rendőrök felvették másnap a tanúvallomásokat, értesítették az ügyészséget, és csak akkor derült ki, amikor Balogh Józsefhez indultak – mivel a felesége az előző férje nevét használja –, hogy egy mentelmi joggal bíró képviselő az érintett, így nem tudnak tovább eljárni. A dolgok akkori állása szerint már semmit nem lehetett volna visszacsinálni, kozmetikázni, így az eljárásra jogosult Központi Nyomozó Főügyészség kikérte Balogh mentelmi jogát, majd vádat emelt ellene. Baloghot jogerősen tíz hónapnyi, két év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, emiatt véget is ért több mint tízéves politikai pályája...

ITT OLVASHATÓ