A TRUMP-RAJONGÓK, A CLINTON-TÖRZS ÉS A TÖBBIEK

MÉRCE
Szerző: CZÉKMÁN BALÁZS
2018.10.26.

November 6-án sok minden eldől az Amerikai Egyesült Államokban. A világ vezető gazdasági hatalmában ugyanis azon a napon tartják az első országos választást Donald Trump 2016-os elnökké választása óta. A voksolás mind az 50 szövetségi államot megmozgatja: a 435 fős Képviselőház mellett a 100 tagú szenátus 35 székéről is dönthetnek az amerikaiak, nem is beszélve a 39 államban vagy szövetségi területen megtartandó kormányzói választásokra. Ezekből a számokból talán látszik a voksolás jelentősége és komplexitása – nehéz is az ezzel foglalkozó hírek és cikkek közül kiválogatni a legfontosabbakat vagy a legérdekesebbeket.

Az elkövetkező három hétben a Mérce megpróbál minél átfogóbb képet adni a félidős választások legfontosabb témáiról, versenyeiről és híreiről, kiemelt figyelmet fordítva azokra a megmérettetésekre ahol eldőlhet a választás végső kimenetele, illetve azokra a jelöltekre, akik politikájuk középpontjába a társadalmi igazságosság és a szolidaritás eszméit helyezik.

Már több cikkünkben is foglalkoztunk azzal, hogy az USA egyik legfontosabb társadalmi problémája jelenleg az az ideológiai, politikai megosztottság, ami évtizedek óta nem látott szinten ver éket az állampolgárok közé, ellehetetlenítve az érdemi vitát és a konszenzust. Az egyik oldalon ott vannak a Trumpot már-már militáns radikalizmussal elutasító és megbuktatni akaró, magukat Ellenállásnak (Resistance) nevező amerikaiak, míg a másik oldalon sokan kritikátlan rajongással isszák a republikánus elnök szavait, és liberális fake news-t kiáltanak minden esetben, mikor szeretett elnöküket valaki kritizálja.

A két oldal (republikánusok-demokraták) feloldhatatlannak tűnő, szimbolikus vitákat helyeznek kommunikációjuk középpontjába.Ennek következtében a választásokon évről-évre egyre kevesebb ember vesz részt, és a közbeszédet alapvetően a politikai spektrum két végpontján álló politikusok és vélemények tematizálják. Amerikát ma leginkább olyan kérdések foglalkoztatják, mint az abortusz megnehezítése, a szexuális kisebbségek jogai, vagy hogy megengedett-e egy NFL-játékosnak úgy tiltakoznia a feketéket sújtó rasszizmus ellen, hogy nem áll fel a himnusz alatt.

Egy ilyen közhangulatban érthető, ha sokan úgy festik le a jelenkori amerikai társadalmat, mint egymással hadakozó törzsek összessége. Csak ezek a modernkori törzsek nem kulturális vagy származási alapon szerveződnek, hanem politikai hovatartozás alapján. A RealClearPolitics egy kutatás alapján megpróbálta 5 nagy törzsbe sorolni az amerikai választópolgárokat párthovatartozás, választási aktivizmus és az általuk fontosnak tartott ügyek szerint. A következőkben röviden ismertetésre kerülnek a különböző „törzsek” és a legfontosabb tulajdonságaik...

ITT OLVASHATÓ