A HOLTAKRA ÉPÍTETT VÁROS - A MINISZTERELNÖKI REZIDENCIA, A KONGRESSZUSI KÖZPONT ÉS A SZÉCHENYI TÉR HELYÉN IS TEMETŐK VOLTAK BUDAPESTEN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: BÁTORFY ATTILA
2018.10.31.

A holtakra épített város – Budapest temetői a középkortól napjainkig címmel készítettünk egy térképes, interaktív anyagot a főváros temetkezéseinek múltjáról. Hasonló tematikájú könyvek, cikkek, sőt, térképek is készültek már korábban, részben ezeket felhasználva, ezekre is építve készítettük el a saját verziónkat. Azt gondoljuk, hogy önmagában is érdekes megnézni, hogy a főváros története során hol temetkeztek elődeink, miért ott, kik temetkeztek ott, mi okból szüntették meg ezeket a sírkerteket, mi lett a későbbi sorsuk, és mi áll jelenleg a helyükön.

A főváros közigazgatási határán belül jelenleg huszonegy működő és tizenhárom bezárt temető található. A régészetileg kimutatható, vagy történetileg dokumentált temetők száma azonban meghaladja a százat. Többségüket felszámolták, felettük ma már lakóházak és középületek állnak, néhányukból közpark lett, mások utak és vasúti vágányok alatt nyugszanak. A bezártak a természettel vívnak folyamatos harcot, vagy az odahordott szeméttel.

A fontos temetőket legendák veszik körül, nem egy közülük egyfajta nemzeti pantheonná vált. Ilyen ma a Fiumei úti sírkert, a Farkasréti temető vagy újabban a Szent István-bazilika altemploma. A 19. században ugyanilyen fontos volt a ma a Gesztenyés-kertnek otthont adó Németvölgyi temető, a Váci út és a Lehel út háromszögében a Váci úti temető, vagy a Szilágyi Erzsébet fasor – Kútvölgyi út által közrefogott Vízivárosi temető is. Egykori meglétükre néha az utcák neve, esetleg a telek elrendezése emlékeztethet bennünket.

De hol voltak ezek a temetők? Kik temetkeztek ott? Kik voltak a legismertebb halottaik? Mi épült rájuk? Vannak-e még nyomaik? Ezzel a térképes anyaggal – korábbi cikkekre, tanulmányokra is építve – ennek járunk utána. A folytatásért kattints ide, a teljes projekt ezen a linken érhető el....

ITT OLVASHATÓ