A BÖLCSÉSZEK SZÍVHATJÁK MEG A LEGJOBBAN A FELSŐOKTATÁSI ÁTALAKÍTÁST

ABCÚG BLOG
Szerző: FŐDI KITTI, MIZSUR ANDRÁS
2018.10.11.

Sajtóhírek szerint a kormány drasztikusan átalakítaná a felsőoktatás rendszerét: megszűnne az állami fenntartás, piaci alapokra helyeznék az egyetemek működését. A felsőoktatás privatizációja önmagában nem ördögtől való gondolat; hatékonyabbá válna az egyetemek gazdálkodása, az oktatók versenyképesebb fizetéshez jutnának, a hallgatók pedig jobb és olcsóbb képzést kapnának. Ha azonban ezt úgy hajtják végre, ahogy az elmúlt évek kormány intézkedései alapján sejteni lehet, akkor csökkenni fog a hallgatók száma és még nehezebb lesz bekerülni a felsőoktatásba. 

A hvg.hu információ szerint a kormány radikálisan alakítaná át a felsőoktatás rendszerét: megszűnne az állam fenntartói szerepe, az egyetemek új szervezeti formában, például zrt.-ként vagy kft.-ként működnének tovább. Az új, privatizált modellben a felsőoktatási intézmény szolgáltatóként, az állam pedig megrendelőként működne: előbbi vállalja, hogy öt év alatt kiképez bizonyos számú villamosmérnököt vagy bölcsészt. Ez alapján fizetne az állam, az egyetemek pedig ebből a pénzből finanszíroznák a képzések költségét, illetve saját ösztöndíjprogramjaikat – ezek váltanák fel az államilag támogatott férőhelyeket.

Immár üzleti vállalkozásként az intézmények tisztán piaci alapon is indíthatnának tandíjas képzéseket, az abból befolyt bevételekkel maguk gazdálkodhatnának. Változna az oktatók státusza is: a jelenlegi közalkalmazotti jogviszony helyett ugyanolyan feltételek mellett foglalkoztaták őket, mint bárki mást a versenyszférában. Egyúttal megszűnnének az egyetemi kancelláriák is, eltűnnének a miniszterek által kinevezett gazdasági vezetők.

Nem először merül fel az állam szerepvállalásának visszaszorítása; a hvg.hu is idézi az Emmi Fokozatváltás a felsőoktatásban című 2016-os munkaanyagát, amiben szerepel az, hogy “a költségvetés tehermentesítése érdekében növelni kell a nem közösségi típusú források részarányát az intézmények működésében”, illetve “a bevételek kezelhetősége és az intézmények érdekeltségének megteremtése érdekében lazítani kell az államháztartási gazdálkodási kötöttségeket”.

A hvg.hu által megszellőztetett átalakítás nagy felzúdulást keltett; sokan attól tartanak, hogy az új modellben tovább csökken majd a hallgatók látszáma, a kevésbé jó helyzetben lévő diákok még nehezebben jutnak be a felsőoktatásba.

Lannert Judit oktatáspolitikai szakértő szerint Palkovics László volt oktatási miniszter, jelenlegi innovációs miniszter egy valós problémára reagált, amikor felvetette, hogy ki kellene terjeszteni a Corvinus alapítványi modelljét, mert a jelenlegi felsőoktatás az állami fenntartás miatt nagyon bürokratikus, rugalmatlan. Ezt az egyetemek is megszenvedik, ugyanis ilyen keretek között nem tudnak minőségi kutatást végezni. Szerinte a modell célja, hogy versenyképessé tegye a magyar egyetemeket, amelyeken jelenleg se az oktatók, se a hallgatók között nincs semmiféle verseny.

Annak megértéséhez, hogy mi a probléma az egyetemek irányításával, érdemes röviden áttekintenünk, mi történt az egyetemekkel az elmúlt évtizedekben...

ITT OLVASHATÓ