VÉDELMI ÖVEZETEK

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2018.09.14.

A folyamatos, rendszerszerű hazudozást nehezen érik tetten olyanok, akik nem benne élnek. Márpedig a magyar kormányfő a mellébeszélésnek, a tények hazugságértékű torzításának és a ferdítésnek gyakorlott mestere. Hazájában a negyedik ciklust gyakorolja így, kérdésekre nem válaszol, viszont parázsló szájjal beszél valamiről, ami egyáltalán nem érdekes. („Hogy van az, hogy terrorizmusért is körözött emberek flangálhatnak az ön közelében? – kérdezte Demeter Márta egy plenáris ülésen, amikor kiderült Ghaith Pharaonról, hogy Orbánhoz érkezett vacsorára. Felállt Magyarország miniszterelnöke, bátran válaszolt: – Mélyen tisztelt elnök úr, tisztelt képviselőtársam! Boldog karácsonyt kívánok! Ilyen alkalmakkor a környezetében lebzselő úgynevezett elemzők, de egyébként a hazugságok alapját gyártó ideológiai beszállítószervezetek vezetői is mindig csettintenek, mondván: jól beszél. Ezek az Orbánt csodáló emberek szinte meg sem születtek, amikor Orbán már mellébeszélt, vagy elhallgatta a tényeket. Vagy csak szimplán: hazudott. 1993-ban, vagyis huszonöt évvel ezelőtt, amikor egy minden elemében jogszerűtlen adásvételből származó közpénzből (NB. eladták saját pártházukat) Simicska Lajos akkori barátja tevékeny közreműködésével és a párt többségének jótékony szemhunyásával kőbányát vásárolt apjának, id. Orbán Győzőnek. Már ekkor tagadta a tényeket, és nem egyszerűen magyarázkodott, hanem védekezésként, szimpla gyávaságból saját családjának fedezékéből beszélt. Egy még 1999-ből ránk maradt interjúban a miniszterelnök a következőket mondja (a kérdés az akkoriban kipattant bányaügyre vonatkozott): „Nem egyszerű megélni, hogy az ember azt látja, a szüleit azért rágalmazzák, mert a fia éppen miniszterelnök”.

Ez volt a válasz arra a kérdésre, hogy miért nem számolt el a tagság előtt a székház eladásából befolyó pénzzel, hova lett több mint százmillió forint. Ő pontosan tudta, hova lett, de már akkor sem válaszolt egyenes gerinccel, hanem a családjáról kezdett hadoválni. Ez a sunyiskodás egész politikai pályafutásának alapja, a viselkedés aztán mint know-how terült szét az egész Orbán családon: feleségének tokaji ügyeleteitől közeli gázszerelő barátjának gigabevásárlásáig, mígnem aztán színre toppant veje, akinek ügyletei – azok méretei és az odavágó pályázati rendszer romlottsága miatt – szimpla európai politikus agy számára áttekinthetetlenek. Így aztán azonnal nem lát semmilyen furcsaságot Orbán vejének hihetetlen üzleti sikereiben, melyek során az ambiciózus fiatalembernek rettenetes mennyiségű pályázati pénz elnyerésével sikerült olyan világítótestekkel teleszórni az országot, hogy a települések többségében este öt után halálos veszedelem egyik póznától eljutni a másikig. Miután Tiborcz az utolsó villanykörtét is becsavarta, és erősen égett már lába alatt a talaj, ő is maga elé rántotta a családot, mint a keresztény ember életének központi elemét, és a következő gondolatok jegyében lépett ki az iparágból: „Magyarországon a miniszterelnök családtagjaként nem foglalkozhatom bármivel” – mondta, és átlépett az ingatlanbizniszbe, ahol nem sokkal később fölbukkant a város közismert simlisei között Ghaith Pharaon is...

ITT OLVASHATÓ