TÚLBESZÉLT SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ - TALÁLGATÓS ÁLLAMI HÍRADÓ MÓDRA

ÁTLÁTSZÓ / MÉRTÉK BLOG
Szerző: Mértékblog
2018.09.25.

Hogyan jelenik meg az ellenzék az állami hírműsorokban? Havi Szúrópróba elemzésünkből ezúttal az ellenzékről szóló hírek szerkesztési gyakorlatát emeljük ki. A július 31-i állami hírműsorokban kiegyensúlyozott tájékoztatás helyett manipulatív hírszerkesztés, elfogultság, politikai motivációjú féligazságok közlése jellemezte az állami hírműsorokat. 

Ritkán történik meg az állami híradóban, hogy a műsor egytizedében valamely ellenzék által napirendre emelt témával foglalkozzanak. Most ez történt, három hír is kapcsolódott a rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményező ellenzéki javaslathoz. Előbb egy percben arról adtak hírt, hogy napokon belül összegyűlik a szükséges számú képviselői aláírás ahhoz, hogy összehívják az országgyűlés rendkívüli ülését, ahol az ápolási díj emeléséről valamint a devizahitel károsultak ügyével, a kilakoltatások felfüggesztésével foglalkoznának. Az LMP-s Csárdi Antal és a jobbikos Varga-Damm Andrea közös sajtótájékoztatón jelentették be az aláírásokról szóló információt.

A tényszerű tudósítást követően a Fidesz reagálását közölték fél percben, a párt közleménye öncélú politikai akciónak nevezte az ellenzék kezdeményezést.

A közös sajtótájékoztatóból még egy híranyag született. A Jobbik és az LMP cáfolja, hogy szoros együttműködésre készülnek című összeállítás éppen azt állította, amit a cím szerint tagadtak. A műsorelem felvezetésében ugyan a műsorvezető elmondta, hogy a pártok képviselői szerint korai választási együttműködésről beszélni, és nem érdemes a Jobbik és az LMP lehetséges összefogásáról találgatni a sajtónak, a közel háromperces összeállítás azonban pontosan ezt tette. A tájékoztatás tárgyszerűséget nélkülöző hangvételét jellemzi, hogy a narrátor tudósítását a „Magyarázkodással indította az LMP-vel közös sajtótájékoztatóját a jobbikos Varga- Damm Andrea” nyitómondattal kezdte, így minősítve, hogy a képviselőnő kijelentette, a közös sajtótájékoztató nem jelenti a két pártpolitikai munkájának az összehangolását. „Aztán kiderült, hogy mégis” – ezt is a tudósító summázta, és bizonyítékként a két politikusnak éppen az összefogást el nem ismerő mondatait tette egymás mellé, miszerint a pártok felett álló kérdésekben kell az ellenzéknek együttműködni (VDA), illetve „nem jött el az ideje, hogy önkormányzati vagy a 2022-es választásokra vonatkozó politikai stratégiát gyártson a két politikai közösség” (CsA). Ha már a sajtótájékoztatón elhangzottak nem támasztották alá eléggé az összefogás-koncepciót, korábbi nyilatkozatokból idéztek. Így az ATV egyik Egyenes beszéd c. műsorából Kanász-Nagy Márton elnökségi titkár szavait játszották be, aki a 21. századi pártok együttműködésében rejlő lehetőségekről beszélt. Igaz ugyan, hogy – ellentétben a narrációval, amely a Jobbik irányába nyitást hallotta ki a műsorból – az LMP-s politikus az „új pólussal” való esetleges együttműködést majd valamikor a jövőben, és ahhoz a feltételhez kötötte, ha a Jobbikról bebizonyosodik, hogy valóan néppártosodott. A szerkesztők a Jobbik-LMP összeborulást más „sajtóhírekben” is igazolva látták, bizonyságként az atv.hu egy cikkét jelenítették meg a képernyőn. A címben az a kérdés szerepelt, hogy „Létrejöhet-e az LMP-Jobbik-Momentum szövetség?”, de az elemzés éppen arra jutott, hogy ennek nincs nagy valószínűsége. Végül Vona Gábor volt pártelnökkel az ATV-ben még a választások előtt készített beszélgetéséből idéztek, amikor a politikus kinyilvánította az LMP-vel és a Momentummal történő összefogás iránti készségét. A tudósító hozzátette, hogy Vona ugyan lemondott, de most néhány hónap után – rejtélyes FB posztjai szerint – valamire készül. „Sajtóhírek szerint azonban ez akár Vona Gábor visszatérését is jelentheti, és azt sem kizárt, hogy a volt pártelnök is egyfajta szövetséget tervez a Jobbik, az LMP és a Momentum között.”...

A teljes elemzés a Mérték honlapján olvasható.

ITT OLVASHATÓ