Szerző: VASÁRNAPI HÍREK
2018.09.01.
Az oktatás helyzete hazánk második legnagyobb problémája, az iskolákban tapasztalható állapotoknál csak az egészségügy helyzete aggasztja jobban a Publicus felmérésében megkérdezetteket: míg előbbit 19 százalék nevezte meg a legnagyobb gondnak, utóbbit 32 százalék jelölte meg. Viszont árulkodó, hogy a kormánypropaganda által folyamatosan napirenden tartott menekülthelyzetet a válaszolók csupán 7 százaléka gondolja a legsúlyosabb gondnak, a korrupció és az elvándorlás pedig 6-6 százalékot kapott.
Felelős: a kormány
Ennek fényében meglepő lehet, hogy a két és fél évvel ezelőttihez képest valamelyest javult az állami oktatási rendszer megítélése: 2016 februárjában még az emberek 29 százaléka volt teljes mértékben vagy inkább elégedett az oktatási rendszerben tapasztalt állapotokkal, mostanra ez a szám 36 százalékra növekedett. Ebből viszont nem érdemes messzebb menő következtetéseket levonni. Az elégedettek száma ugyanis kizárólag a Fidesz szavazóinak körében haladja meg az elégedetlenkedőkét, esetükben viszont jócskán: 56 százaléknyian értékelik inkább pozitívan az iskolákban folyó munkát, szemben 24 százaléknyi kritikus kormánypárti szavazóval.
Összességében valószínű, hogy az oktatás általános megítélésének javulása annak köszönhető, hogy a nagyobb átalakítások már évekkel ezelőtt lefutottak, ráadásul a civil mozgalmak, tiltakozóakciók és demonstrációk kifáradásával a téma valamivel kevesebbet jelenik meg a médiában és a közbeszédben is.
A megkérdezettek 50 százaléka szerint romlottak az utóbbi években az állapotok az állami oktatási rendszerben, és 28 százalék szerint javultak – ebben a kérdésben is messze a Fidesz szavazói a legpozitívabbak. Emellett úgy tűnik, hogy mindez csak a felszín, a kisebb részkérdésekben a megkérdezettek már sokkal kritikusabbak voltak. Azt például teljesen tisztán látják az emberek, hogy az iskolákban történő változások és folyamatok hol dőlnek el: 53 százalék szerint egyértelműen a kormány felelős az oktatás állapotáért, maguk az iskolák és a tanárok csak 3 százalékot kaptak, a szakértelem hiánya pedig például mindössze 1-et, de semelyik másik válaszlehetőség (például az ellenzék, korábbi kormányok vagy a pénzhiány) sem kapott egy-két százaléknál többet. Vagyis az emberek számára is egyértelmű, hogy az oktatási változások nem a szakma bevonásával, hanem az ország vezetőinek íróasztalainál dőlnek el...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.