TITOKZATOS LUXUS, HASÍTÓ NYOMORÚSÁG

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2018.09.24.



Szépjóreggelt, drága emberek! Mindenki boldog, hogy megint hétfőt tartunk? Én se. Akkor ezt meg is beszéltük, lendüljünk tovább. Jó, tudom, viharos a szél és egyre inkább ősz van, de ezek az elkerülhetetlen természeti katasztrófák (például az, hogy nyár után ősz lesz egyszer csak) teljes mértékben eltörpülnek amellett, hogy milyen fantasztikus dolgok alakítják a magyar közéletet.

Tényleg csak egy pillanatra nem figyeltem oda, és mit kell látnom? Hogy a futball legnagyobb Duna-menti rajongója és sufniszakértője (a mi kutyánk kölyke elmélet megalapozója), a sport felcsúti nagykövete, egyben Európa keresztény gyökereinek utolsó reménysége (igaz, ez utóbbi most nem kapcsolódik ide szervesen) 6 millió eurót (nem egészen 2 milliárd forint, ennyért minden gázszerelők gyöngye fel sem kell hétfő reggel) ajánlott Románia leggazdagabb emberének, egykori neves teniszezőnek a részben általa tulajdonolt genfi tenisztorna szervezési jogaiért. Most mondják meg, hát nem egy áldott jó ember ez? Kezét-lábát összetöri, hogy nekünk jó legyen, alkudozik, hogy valóban büszke és erős ország lehessünk, ahol nem csak holmi ATP 250-es tornát rendeznek (az is jócskán egymilliárd feletti összegbe került), hanem annál lényegesen drágább versenyeket is? Ezzel nekem semmi bajom nincs, végül is egy miniszterelnöknek az a dolga, hogy üzleti vállalkozásként üzemeltesse az országot, hogy egyszemélyben eldöntse: ami kell, az kell. Ja, nem. De mindegy. Ha belegondolok, hogy a meg nem rendezett olimpián mennyit buktunk, tekintve, hogy ahhoz sem az Orbán-família költségvetésének terhére ragaszkodott az elvetélt futballista, ez az elméletileg 6 millió euró simán megérte.

Sőt, még abba is belegondolok – a hétfő reggel ideális időpont a filozófálásra -, hogy egy genfi tenisztornához hasonló versenyt a Mészáros-Tiborcz-Orbán dinasztia a saját, jellegét elveszített közpénzből harácsolt vagyonából is simán össze tudná hozni, egyenesen röhögnöm kell. Kínomban. Éppen tegnap olvastam, hogy már nem csak Orbán veje, már nem csak a disznószerelő vállalkozó, de az ő szeretett veje is felkúszott a milliárdos állami megrendeléseket futószalagon nyerő nagy magyarok sorába. Jó, tényleg csak egy pitiáner 1,75 milliárdot érő vasúti trafóállomás megépítéséről van szó Hajdú-Bihar megyében, de az a jó ezekben a családi vállalkozásokban, hogy amiért Mészáros mester és após le sem hajol, azért a vejkó boldogan.

Szerintem ehhez kapcsolódik szervesen – és pont jól van ez így egy kultúrharcoktól hangos országban -, hogy minden negyedik gyerek funkcionális analfabétaként kerül ki az iskolából. Az RTL Híradója arról számolt be, újra 18 éves korra kellene emelni a munkaadók szerint a tankötelezettséget (amit a kormány hat éve éppen a munkerőpiaci elvárásokra hivatkozva csökkentett), és kötelező vizsgához kötni az általános iskola befejezését, ugyanis a lemorzsolódás hatalmas probléma. A második negyedévben a munkaerőhiány történelmi rekordra nőtt, ráadásul a dolgozók száma évente évről évre csökken, minden évben 40-50 ezerrel kevesebben állnak munkába, mint ahányan nyugdíjba mennek, ezzel pedig úgy nehéz bármit is kezdeni, ha az iskola funkcionális analfabétákat bocsát ki tömegesen. Nos, a kormánynak semmi kedve nem volt válaszolni arra a kérdésre, hogy van-e bennük hajlandóság visszaállítani a 18 éves tankötelezettségi korhatárt, ellenben bámulatos arroganciával ezt nyögték ki:...

ITT OLVASHATÓ