Szerző: Az Én Pénzem
2018.09.27.
A Magyar Nemzeti Bank a Központi Statisztikai Hivatallal együttműködve először mérte fel, hogy honnan, kiktől, mennyi pénz és kinek érkezik családi segítségként külföldről. Az eredményekről a Hitelintézeti Szemlében közzétett tanulmány több meglepetést is tartalmaz.
A hazautalások első hazai reprezentatív lakossági adatfelvétele – olvasható a Hitelintézeti Szemlében megjelent tanulmányban – alapján számított hazautalások számottevően eltérnek a makrostatisztikák alapján becsült adatoktól. Mint az írásból kiderült, ennek oka részben a felmérésben (az érzékeny jövedelmi adatokról nem feltétlenül beszélnek őszintén az emberek), részben pedig a statisztikákban kereshető. Ilyen tényező lehet például, hogy a fizetési mérleg az átmenetileg külföldön tartózkodók esetében bruttó jövedelmekkel számol.
A fizetésimérleg-adatok szerint a tartósan külföldön élő munkavállalók átutalásainak mértéke a válság óta folyamatosan nőtt, és 2016-ra elérte a 700 millió eurót – körülbelül 210 milliárd forintot. Az átmenetileg kint dolgozók 3,5 milliárd eurót küldtek haza, ami már meghaladja az ezermilliárd forintot (a mostani árfolyamon mindkét szám jóval nagyobb lenne).
Rendre valamiféle számháború bontakozik ki arról, hány magyar vándorolt ki külföldre. Az Eurostat adatait népszámlálási adatokkal kiegészítve 2014-ben körülbelül 330 ezer fő volt a külföldön élő magyarok száma. Mint a tanulmányban megjegyzik, azokban az esetekben, amikor a teljes háztartás elhagyta Magyarországot, a népszámlálás nem tud adatokkal szolgálni. Emellett az sem mellékes, hogy a kivándorlók gyakran nem regisztrálják a hivatalos szerveknél távozásukat az országból, ami nyilvánvalóan torzítja a statisztikákat...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.