Szerző: GALAMBOS ATTILA
2018.09.19.
Az oktatás paradoxona
A 21. század pedagógiai paradoxona, hogy az alap- és középfokú oktatásban olyan ismeretek elsajátítására kényszerítik a gyerekeket – méghozzá a használhatóság és szükségesség kinyilatkoztatásával és megkérdőjelezhetetlenségével –, amelyek használata nem evidens. Ebből ered a hagyományos oktatási rendszer legerősebb kritikája. Ráadásul az ellentmondást tovább mélyíti, hogy a legalábbis kétséges hasznú tudás elsajátítása rengeteg időt vesz igénybe, és sokaknak nagyon nehezen megy. Továbbá a tanulás folyamatához a kényszer és a vitatható hasznosság miatti rossz érzések kapcsolódnak. Azok az ösztönzőnek vagy inspirálónak szánt kifejezések, mint például „ az iskola az életre készít fel” kiválóan bizonyítják ennek a rendszernek a kudarcát, hiszen a hagyományos iskolába járó diákok nem felkészülnek az életre, hanem már nyakig benne vannak...
A 21. század pedagógiai paradoxona, hogy az alap- és középfokú oktatásban olyan ismeretek elsajátítására kényszerítik a gyerekeket – méghozzá a használhatóság és szükségesség kinyilatkoztatásával és megkérdőjelezhetetlenségével –, amelyek használata nem evidens. Ebből ered a hagyományos oktatási rendszer legerősebb kritikája. Ráadásul az ellentmondást tovább mélyíti, hogy a legalábbis kétséges hasznú tudás elsajátítása rengeteg időt vesz igénybe, és sokaknak nagyon nehezen megy. Továbbá a tanulás folyamatához a kényszer és a vitatható hasznosság miatti rossz érzések kapcsolódnak. Azok az ösztönzőnek vagy inspirálónak szánt kifejezések, mint például „ az iskola az életre készít fel” kiválóan bizonyítják ennek a rendszernek a kudarcát, hiszen a hagyományos iskolába járó diákok nem felkészülnek az életre, hanem már nyakig benne vannak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.