POLGÁRHÁBORÚS PSZICHÓZIS? AZ

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2018.09.24.

...miközben Orbánnak immár papírja van arról, amiről eddig nem volt papírja, a fentihez hasonló szakértésnek csúfolt, pártközpontban előre legyártott mantrák hangoztatói közpénzből hergelnek és hazaárulózzák azokat, akik nem tegnap óta látják a valós veszélyét annak, hogy egy teljhatalommal felruházott kormánypárt minden demokratikus ellenállást lebontva kíván örök mandátumot szerezni az ország vezetésére.

Az teljesen világos, bár nem lenne jó beletörődni, hogy ahol nincsenek érvek, ott propaganda van, ott Soros van, ott migránsok vannak, ott ellenségek vannak, ott személyeskedés van, ott hazaárulózás van, ott mindig valaki más tehet arról, hogy a korrupció lólába naponta kilóg a nagyfene nemzeti ügyek mögül. Az az állampárt, amelyik kilencedik éve leginkább a párthovatartozás alapján mocskolja, járatja le politikai ellenfeleit, amelyik listázza az általa bemondásra hazaárulónak számon tartott civileket, amelyik egyetlen olyan (ellenzéki) törvényjavaslatot nem hajlandó megszavazni, amelyik párthovatartozásra való tekintet nélkül a magyar nemzet ügyét szolgálná (csak néhány példa, mert holnap reggelig sem érnék a végére: ügynökkérdés, otthonápolás, nők elleni erőszak, nyugdíjrendszer reformja, politikusok vagyongyarapodása, bérlakásmutyi, állatkínzás, és akkor az oktatásról és az egészségügyről még nem is beszéltünk), azzal próbálja egyben tartani a táborát, hogy hazaárulózza a saját diagnózisa szerint egyébként is romokban heverő ellenzéket.

Érteni vélem, hogy a harmadik kétharmad már végképp csak arra kell a Fidesznek, hogy a még meglévő jogállami kiskapukat beszögelje a picsába (mert a migránsok elleni harc mindent is legitimál), de amikor a kétharmaddal a háromharmadért kormányzó felkent tahóknak csak arra futja a szuverén, kikezdhetetlen nemzeti politizálásból – a mi soha nem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akik nem értenek egyet velünk kezdetű nóta dallamára -, hogy érzelmileg hergelje az egyik felét a másik ellen, az már nem az ellenzéki pártok magánügyi kínja és keserve, az már nem csak az idegen hordák emberi jogi megleckéztetésének kérdése. Az, hogy demokratikusan megválasztott képviselők politikai véleménynyilvánítása már a napi közbeszéd szintjén is ilyen lazán és közvetlenül maga után vonja a hazaárulás bélyegét (és láthatóan nem fognak erről leszállni), nem a zsákutcás ellenzéki politizálás nyomorúsága, az egyes ellenzéki képviselők különbejáratú traumája, hanem a torz kétharmadon kívül esők elleni mocsadék támadás.

Amennyiben a hazaárulózás a liberálisozáshoz, baloldalizáshoz, genderfasisztabuzizáshoz, sorosozáshoz, stb. hasonlóan kötő- és szitokszóként vonul be a köztudatba (már bevonult), az holnapután a viszkető tenyerek elmélet alapján legitimálja majd a hazaárulókkal szembeni bármilyen típusú fellépést. Mert a hazaárulókkal szemben köztudottan bármi megengedhető, pláne háború idején, és kilencedik éve háborúban állunk, nem? De. Veszélyes játékot játszanak az elvtársak, és az a durva benne, hogy ez már régen nem játék.

A primitív csatakiáltásai és súlyos rágalmai következményeiért semmilyen felelősséget nem vállaló kétharmad napról-napra nagyobb elánnal áll bele abba, hogy a nemzet mögé bújva, a nemzet érdekeire hivatkozva polgárháborús pszichózisba taszítsa az országot. Már három éve az sem vicces, amit a migránsterroristák elleni fellépés címszó alatt művelnek, de ez annál sokkal súlyosabb. Nem az a kérdés már, hogy mikor lesz ebből normális, békés, konszolidált ország, hanem az, hogy mennyi áldozattal fog járni. Ismétlem magam: majd nem kellene megfeledkezni azokról a névtelen nyikhajokról sem, akik (Orbánért pénzért) az anyjukat is eladták, hogy ez így legyen.

ITT OLVASHATÓ