NINCS MAGYAR "BÉRROBBANÁS" A KORMÁNY SZÁMAIN TÚL

MÉRCE
Szerző: TÓTH CSABA TIBOR
2018.09.06.

Meghökkentő elemzést tett közzé a statisztikai bérnövekedésről Dedák István elemző a Portfolión. Azt a jelenséget járta körül, amelyet az utóbbi években egyre többen „magyar gazdasági csodaként” aposztrofáltak. Ennek lényege pedig az, hogy miközben 2015 óta a reálbérek az adatok szerint 21%-os növekedést mutatnak, addig a gazdasági termelékenység (ez itt az egy dolgozóra avagy egy munkaórára jutó GDP-t jelöli) csupán 3-4%-os szinten maradt, eközben pedig a fizetések nem inflálódtak el.

Néhány közgazdász ezt a termelékenységtől elszakadó bérnövekedést egyedülállónak, és a közgazdaságtan történetében is rendkívül ritkának látja. De mégis mi történt? Hogy lehet az, hogy miközben a termelékenység csak lassacskán növekszik, aközben a termeléséért kifizetett bér meg kilőtt?

Dedák a válaszadáshoz először megnézi két nagyon fontos, a fizetésekre vonatkozó adat kapcsolatát 2000-2010 és 2010-2017 között. Ezek közül az egyik az, amit a tévékben, újságokban, főleg a kormánymédia győzelmi jelentéseiben látunk: ez pedig a munkaerőpiaci statisztika. Ez az adat havi bontásban jelentkezik, így a hírszerkesztőségek még akkor is rendszeresen erre támaszkodnak, ha kritikusak az orbáni gazdaságpolitikával, hiszen többször frissül.

Emellett létezik viszont a kifizetéseket dokumentáló, negyedévente publikált nemzeti számlák rendszere is.

Ha a két adat 2000-2010 közötti alakulását összevetjük, azt kapjuk, hogy ugyan a statisztika kicsit mindig több növekedést mutat, mint a nemzeti számla-adatok a két mutató együtt mozog, ha a statiszikában nőnek a fizetések, a nemzeti számlákon is megjelennek ezek a kiadások...

ITT OLVASHATÓ