Szerző: HaFr
2018.09.27.
Disambiguation: nem Mesterházy Attila és Szanyi Tibor gondolkodásáról, hanem a társadalomelméletnek a tágabb nyilvánosságban megjelenő minőségéről lesz szó, mondjuk, hogy a legutóbbi olvasmányaimat citáljam, a Pető Pétertől TGM-n és a Mérce egyre abszurdabb szerkesztői performanszán át a Pierre Bourdieu-ig terjedő térben, egyikkel sem akarva megsérteni a másikakat. Ez utóbbiaknak persze közük van az előbbiekhez, mert azért annyira színvonaltalan a baloldali politika is, mert nincs színvonalas elmélete. Miért nincs?
A baloldali gondolkodás Marx után jelentős részben marxista volt -- de kulcspontokon sosem volt marxi. A jelzett szerzőink reprezentálják a baloldaliság reduktív trendjét - illetve amennyiben nem, pl. TGM egyes írásai, annyiban messze nem elég világosak a praxiselméletükben -, hogy ti. vagy nem forradalmiak, vagy a forradalmiságuk, mondjuk így, anarchista, vagy még ígyebbül, naiv. Marx világos volt azon a kulcsponton, hogy a kommunizmushoz a termelőerők fejlődése fog elvezetni és a forradalom adekvát társadalmi szükségleteket fog kifejezni. Egyfelől tehát ahogy Szabó Ervin, a kevés világosan látó magyar marxista egyike írja rögtön a Bevezetés Marx "Forradalom és ellenforradalom" című művéhez elején, Marx és Engels "[s]okkal reálisabban fogták föl az eseményeket, semhogy hihették volna, hogy forradalmi bizottságok, emigránsok összeesküvései komoly eredménnyel járhatnak, ha fáradozásaik nem hazájukbeli tömegszükségleteknek kifejezése", másfelől viszont nem is lehet végcélja egy valamirevaló baloldali mozgalomnak, hogy az egyébként kapitalista logika alapján folyó értékteremtés a kizsákmányolással szerzett értéktöbblet állami erőszakkal elsajátított hányadának újraosztásához kösse a baloldaliságot -- amivel a baloldal legfeljebb élősködő, fontosabb azonban, hogy a gyakorlata szociológiailag (amennyiben az állam mindig az uralkodó osztályok erőszakszervezete) inkoherens volna.
Röviden, a baloldalnak nincs praxiselmélete, mert az egyik fő áramlatának, a kommunista forradalmiságnak nincs forradalomelmélete, a másiknak, a szociális-revizionista (szocdem, újbaloldali,"demokratikus", mindösszesen moderált, kommunista szemszögből kollaboráns, hazug) baloldaliságnak pedig nincs politikaelmélete. Nem csoda, hogy a baloldalnak nincs politikája sem. Csak a résistance, csak a résistance. Mármint piaci áron. A baloldali gondolkodás forradalmi szárnyának kétszáz év alatt csak destruktív, revizionista szárnyának csak defenzív gondolatai voltak, és egyformán nincs formaérzéke Marxhoz...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.