Szerző: Határátkelő / Karcsi
2018.09.24.
“Tisztázzuk először a peremfeltételeket: közel 30 éves szakmai gyakorlattal rendelkező, (öntömjén nélkül) magasan képzett számítástechnikus vagyok, több világszinten is igen méretes cégnél, több területen szerzett rendszerüzemeltetői, rendszergazdai gyakorlattal.
Legutóbb otthon két éve dolgoztam, alkalmazottként egy igen nagy, nemzetközi cégnél, annak magyarországi lerakatánál, vezető rendszergazdai munkakörben, a junior kollégák munkáját a csoportvezető helyett részben felügyelve és irányítva, de hivatalosan nem vezetői pozícióban.
Ehhez megkaptam azt a legmagasabb fizetést, amit egy ilyen munkáért Magyarországon valaki megkaphat, aminél többet nem fizet senkinek egyetlen cég sem.
Voltam máshol állásinterjún, mert megkerestek, de ugyanaz volt ott is a legmagasabb ajánlat. Ez túlórával, extrákkal együtt megközelítette a havi 600 ezer Ft-ot, azaz gyenge 2000 Euró volt (nettóban, amit hazavihettem).
Ennél többet csak vezetőként vagy saját vállalkozásban tudnék Magyarországon keresni. Előbbihez semmi kedvem, mert nem szeretem, ha mindenki rugdal, és nem vagyok túl jó corporate soldier, hogy a harmadik hülyesége után ne borítsam valakire az asztalt. Annyira jól nem fizetik meg még a vezetőket sem ezeken a helyeken… Utóbbit is próbáltam, de köszönöm, inkább külföldön csinálom, ott lényegesen egyszerűbb a könyvelés.
Mi a helyzet Németországban?
Jelenleg Németországban dolgozom, egy újabb igen nagy cégnél (autógyártó), ahol nem vagyok vezető semmilyen módon, csak egy sima, mezei, gyalogos rendszergazda a többiek között a sorban.
Az itteni fizetésemből kb. az otthon volt összkeresetem másfélszeresét tudom félretenni (!!!) havonta, de legalább ugyanannyit még egy nagyon rossz hónapban is sikerül (itt vállalkozóként dolgozom, nem alkalmazottként, így ha szabadságon vagyok, nem kapok fizetést).
Mindezt amellett, hogy rendszeresen utazom haza, hogy szállást fizetek, ami nem olcsó, hogy időnként étteremben vacsorázom, mert szállodában lakom, így nem tudok hol főzni magamnak, hogy néha meglátogat a család is, és akkor igazán nem a mindenáron való spórolás a legfőbb szempont, és nem a tíz deka felvágott + 2 zsemle az ebéd menü, hogy nem gond, ha kell egy új mobiltelefon valakinek a családban, és ilyenkor nem a 20 ezer Ft-os használtat guglizom ki a Vaterán, stb., stb., stb.
Másfél év után konkrétan lakásvásárlásban gondolkozunk az ezalatt megtakarított pénzből. Ennyi, történet vége..."...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.