MEGVÉDI A MAGYART

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: GADÓ GÁBOR
2008.09.07.

...az EP ülésén a miniszterelnöki jelenlétet egy váratlan, de jól időzített bejelentés indokolja. A Jelentés – miközben nem foglalkozik a bevándorlók szárazföldön és tengeren egyaránt tapasztalható rohamával – azt híreszteli, hogy „Magyarország úgy határozott, hogy nem vesz részt az Európai Ügyészség létrehozásában, amely felelős lesz az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények elkövetőivel és azok bűntársaival szembeni nyomozás és vádhatósági eljárás lefolytatásáért, valamint e személyek bíróság elé állításáért”. A kormányfő ehhez képest szeptember második hetében alaposan meglepne mindenkit, ha úgy nyilatkozna: kormánya, ha szükséges, az Alaptörvényt is módosítja annak érdekében, hogy az Európai Ügyészség Magyarországon jogszerűen vizsgálódhasson.

A Fidesz realitásérzékéről ismert elnöke – maga mögött tudva az ellenzék és a Terror Háza vezetőségének egyöntetű támogatását – talán attól sem riad vissza, hogy beismerje a Jelentés egyes, a véleménynyilvánítás alapjogának korlátozását kifogásoló passzusainak megalapozottságát. Egyetértőn idézné például a Jelentés (32) pontját, amely szerint az EBESZ-nek a tömegtájékoztatás szabadságával foglalkozó képviselője elítélte azt, hogy egy magyar médiaorgánum „(...) több mint 200 fős listát tett közzé, azt állítva, hogy a név szerint említettekkel együtt több mint 2000 fő dolgozik »a kormány megdöntésén«. A listát a Figyelő című magyar folyóirat közölte április 11-én, és számos újságíró és egyéb polgár nevét tartalmazza”. A miniszterelnök szeptember 11-én esetleg felolvassa a Jelentésből azt a részt is, amely arról szól, hogy az EBESZ-szakértő 2018. május 7-én „(...) súlyos aggodalmának adott hangot amiatt, hogy megtagadták több független újságíró akkreditációját, ami megakadályozta, hogy tudósítsanak az új magyar parlament alakuló üléséről. (...) egy ilyen eseményt nem szabad a kritikus tudósítások tartalmának visszaszorítására szolgáló eszközként felhasználni, és hogy e gyakorlat a magyar parlament új ciklusa számára rossz precedenst teremt”. Még ha egy alapos nyomozás könnyűszerrel kimutatná is az EBESZ-szakértő és a Soros-hálózat közötti összefonódást, a kormányfő – az ország tekintélyének védelmében – akár a Házszabály azonnali módosítására is ígéretet tehetne.

Az ún. Orbán-korszak névadó politikusa tisztában van azzal, hogy bár a Jelentés – mintegy loholva az események után – az elmúlt időszakban folyamatosan frissült, a szerzők a „szigorúan bizalmas” minősítésű javaslatok értékelésére nem vállalkozhattak. Ezért mindenki számára megnyugtató lenne, ha a magyar álláspont ismertetéskor kitérne a titkos tervek cáfolatára is. Az unió alapértékeit támogatók örömmel hallanának arról, hogy az elkövetkező hónapokban a magyar kormány, illetve a kormánypárti frakciók soraiban ülő képviselők nem terjesztenek elő az ún. Sajtókamara létrehozását célzó tervezetet, és tartózkodnak a jövő évi helyhatósági választások szabályait átalakító indítványok benyújtásától. Ha pedig kiderülne, hogy 2019-ben a kormányoldal és az ellenzék az írott, valamint elektronikus sajtóban nagyjából azonos esélyekkel küzdhetne meg egymással Budapest főpolgármesteri posztjáért, Orbán Viktornak nyert ügye lenne. Az EP képviselői – bízva egy jogállami fordulatban – elutasítanák a Judith Sargentini nevével fémjelzett, Magyarország elmarasztalására fölhívó kezdeményezést. Megtörténhet azonban, hogy az Európai Parlament szeptember 11-i ülésén a magyar érdekek „védelmét” egészen más tartalmú felszólalás nyomatékosítja. A kormányfő ez esetben egyértelművé teszi: a végsőkig tagadni fogja a politikája révén fölmerült erkölcsi problémák létezését.

ITT OLVASHATÓ