Szerző: SZELESTEY
2018.09.13.
- Merkel és Macron alaposan megdolgozta az európai konzervatívokat, hogy voksoljanak Orbán ellen, ez nem sok jót ígér a magyar politikus európai hatalmi törekvései szemszögéből.
- Orbán kardcsörtető beszéde után még nagyobbat szólt Juncker figyelmeztetése, hogy Európában a populisták előretörése a háború veszélyét rejti magában.
New York Times
Az Európai Parlament nagy többséggel kimondta, hogy Magyarországon veszélyben van a demokrácia és ez azért fontos, mert azt mutatja, hogy Orbán Viktor elveszti legfőbb szövetségesének támogatását a hagyományos pártok között, noha a konzervatívok éveken át védelmezték, miközben aláásta a jogállamot, bírálta az uniós intézményeket és a szélsőjobb hőse lett. Az Európai Néppárt kerüli, hogy nyíltan bírálja a magyar politikust, holott egyre nagyobb a nemzetközi ellenkezés a magyarországi tekintélyelvű irányzat és amiatt, hogy a kormányfő mind inkább szélsőséges álláspontot foglal el az európai identitás, a migráció és a beilleszkedés ügyében. 3 éve a szélsőjobboldal példaképe lett, mivel a halálbüntetés visszaállítására szólított fel, illetve a liberális demokrácia végét követelte.
De az EPP valószínűleg még így is mellette voksolt volna tegnap, ám ezt megakadályozta, hogy Orbán az év eleje óta egyre provokatívabb stílushoz folyamodik. Az utolsó cseppet az jelentette a pohárban, hogy a kedd esti frakcióegyeztetésen nem volt hajlandó semmiféle kompromisszumra. Szemtanúk szerint odáig elment, hogy azt állította: nincs befolyása a magyar parlamenti képviselőkre. A vita olyan sokáig tartott, hogy végül a tolmácsok hazamentek, így a politikusok onnantól kezdve nem anyanyelvükön, hanem angolul vitatkoztak.
Wall Street Journal
Az EP példátlan módon elmarasztalta egyik tagállamát, mivel a képviselők úgy látják, hogy Magyarországon, a földrész szívében olyan tekintélyelvű állam alakul ki, amely bátorítja a nacionalistákat az egész földrészen. A határozat a jogállam módszeres megsértésének minősítette Orbán Viktor önmagát illiberálisnak kikiáltó kormányázását. A magyar politikus az élharcos két olyan területen is, amely kihívást jelent az EU számára: a migráció és a demokratikus intézményrendszer lebontása kapcsán. Nézetei a menekültválság óta egyre jobban beszivárogtak a politika fő áramába. De Strasbourgban a demokráciát sértő lépései miatt állították pellengérre.
Ily módon a magyar vezetés fenyegetésnek minősül az európai demokratikus rend szemszögéből. A lehetséges szankciók közé tartozik, hogy csökkentik a közösségi támogatást, de szó lehet a szavazati jog felfüggesztéséről is, bár utóbbi nem valószínű. A Néppárton belül az olaszok, bolgárok, románok, valamint a CSU képviselői voksoltak mellette. A lengyel miniszterelnök viszont elítélte az uniót, mert az szerinte – képzelt közösségként - beleavatkozott a magyar belügyekbe. Magyarics Tamás volt nagykövet úgy értékelte, hogy Orbán valamelyest elszigetelődött az EU-ban, de Magyarországon lendít a népszerűségén, hogy újból összecsapott az európai politikai irányítóival.
Washington Post
Az EP által kezdeményezett eljárás kivételes dorgálásnak számít egy olyan ország számára, amely a rendszerváltás utáni átalakulás világító tornya volt, egyben gátolja Orbán Viktor erőteljes próbálkozását, hogy az egész földrészt illiberális módon formálja át. Utóbbi azt jelentené, hogy Európa kevésbé volna nyitott a bevándorlók fogadására, közelebb kerülne Oroszországhoz és kevésbé törődnének a bíróságok és a sajtó függetlenségével, továbbá a kisebbségi jogokkal. Guy Verhofstadt, a liberálisok vezére úgy látja, hogy az új szélsőjobb megpróbálja aláásni az EU-t, illetve belülről igyekszik átvenni a hatalmat az európai politikában. Az intézkedés súlyát jelzi, hogy kétharmad kellett a hatályba lépéséhez.
Orbán, aki gyakorlatilag egypártrendszer élén áll, már azóta szálka az uniós vezetők szemében, hogy 2010-ben hatalomra került. Menetközben szélsőjobboldali erők másutt is feljöttek, pl. Olaszországban és Svédországban. Magyarországgal a hatalom célpontját jelentő szervezetek és intézmények az utolsó esélyt látták a strasbourgi szavazásban, hogy meg lehessen fékezni Orbán leginkább illiberális törekvéseit. Pardavi Márta a Helsinki Bizottságtól azt mondja, kemény hónapoknak néznének elébe a mostani, egyértelmű jelzés nélkül, ideértve hogy fél év múlva akár ő maga is börtönbe kerülhetett volna. A CEU rektora szerint a döntés döntő hatást gyakorolhat arra, hogy az egyetem maradhasson Budapesten. Ignatieff nagy jelentőségűnek minősítette, hogy az európai konzervatív vezetők letették a garast, miután támogatják ugyan az intézményt, de egészen mostanáig próbálták nem elidegeníteni a magyar miniszterelnököt...
New York Times
Az Európai Parlament nagy többséggel kimondta, hogy Magyarországon veszélyben van a demokrácia és ez azért fontos, mert azt mutatja, hogy Orbán Viktor elveszti legfőbb szövetségesének támogatását a hagyományos pártok között, noha a konzervatívok éveken át védelmezték, miközben aláásta a jogállamot, bírálta az uniós intézményeket és a szélsőjobb hőse lett. Az Európai Néppárt kerüli, hogy nyíltan bírálja a magyar politikust, holott egyre nagyobb a nemzetközi ellenkezés a magyarországi tekintélyelvű irányzat és amiatt, hogy a kormányfő mind inkább szélsőséges álláspontot foglal el az európai identitás, a migráció és a beilleszkedés ügyében. 3 éve a szélsőjobboldal példaképe lett, mivel a halálbüntetés visszaállítására szólított fel, illetve a liberális demokrácia végét követelte.
De az EPP valószínűleg még így is mellette voksolt volna tegnap, ám ezt megakadályozta, hogy Orbán az év eleje óta egyre provokatívabb stílushoz folyamodik. Az utolsó cseppet az jelentette a pohárban, hogy a kedd esti frakcióegyeztetésen nem volt hajlandó semmiféle kompromisszumra. Szemtanúk szerint odáig elment, hogy azt állította: nincs befolyása a magyar parlamenti képviselőkre. A vita olyan sokáig tartott, hogy végül a tolmácsok hazamentek, így a politikusok onnantól kezdve nem anyanyelvükön, hanem angolul vitatkoztak.
Wall Street Journal
Az EP példátlan módon elmarasztalta egyik tagállamát, mivel a képviselők úgy látják, hogy Magyarországon, a földrész szívében olyan tekintélyelvű állam alakul ki, amely bátorítja a nacionalistákat az egész földrészen. A határozat a jogállam módszeres megsértésének minősítette Orbán Viktor önmagát illiberálisnak kikiáltó kormányázását. A magyar politikus az élharcos két olyan területen is, amely kihívást jelent az EU számára: a migráció és a demokratikus intézményrendszer lebontása kapcsán. Nézetei a menekültválság óta egyre jobban beszivárogtak a politika fő áramába. De Strasbourgban a demokráciát sértő lépései miatt állították pellengérre.
Ily módon a magyar vezetés fenyegetésnek minősül az európai demokratikus rend szemszögéből. A lehetséges szankciók közé tartozik, hogy csökkentik a közösségi támogatást, de szó lehet a szavazati jog felfüggesztéséről is, bár utóbbi nem valószínű. A Néppárton belül az olaszok, bolgárok, románok, valamint a CSU képviselői voksoltak mellette. A lengyel miniszterelnök viszont elítélte az uniót, mert az szerinte – képzelt közösségként - beleavatkozott a magyar belügyekbe. Magyarics Tamás volt nagykövet úgy értékelte, hogy Orbán valamelyest elszigetelődött az EU-ban, de Magyarországon lendít a népszerűségén, hogy újból összecsapott az európai politikai irányítóival.
Washington Post
Az EP által kezdeményezett eljárás kivételes dorgálásnak számít egy olyan ország számára, amely a rendszerváltás utáni átalakulás világító tornya volt, egyben gátolja Orbán Viktor erőteljes próbálkozását, hogy az egész földrészt illiberális módon formálja át. Utóbbi azt jelentené, hogy Európa kevésbé volna nyitott a bevándorlók fogadására, közelebb kerülne Oroszországhoz és kevésbé törődnének a bíróságok és a sajtó függetlenségével, továbbá a kisebbségi jogokkal. Guy Verhofstadt, a liberálisok vezére úgy látja, hogy az új szélsőjobb megpróbálja aláásni az EU-t, illetve belülről igyekszik átvenni a hatalmat az európai politikában. Az intézkedés súlyát jelzi, hogy kétharmad kellett a hatályba lépéséhez.
Orbán, aki gyakorlatilag egypártrendszer élén áll, már azóta szálka az uniós vezetők szemében, hogy 2010-ben hatalomra került. Menetközben szélsőjobboldali erők másutt is feljöttek, pl. Olaszországban és Svédországban. Magyarországgal a hatalom célpontját jelentő szervezetek és intézmények az utolsó esélyt látták a strasbourgi szavazásban, hogy meg lehessen fékezni Orbán leginkább illiberális törekvéseit. Pardavi Márta a Helsinki Bizottságtól azt mondja, kemény hónapoknak néznének elébe a mostani, egyértelmű jelzés nélkül, ideértve hogy fél év múlva akár ő maga is börtönbe kerülhetett volna. A CEU rektora szerint a döntés döntő hatást gyakorolhat arra, hogy az egyetem maradhasson Budapesten. Ignatieff nagy jelentőségűnek minősítette, hogy az európai konzervatív vezetők letették a garast, miután támogatják ugyan az intézményt, de egészen mostanáig próbálták nem elidegeníteni a magyar miniszterelnököt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.