Szerző: FILEMON RÓBERT
2018.09.14.
Az Eötvös Csoport és a Társadalmi Reflexió Intézet vitát rendezett a Párbeszéd házában, Politika és katolicizmus címmel. A rendezvényen részt vett Botos Máté történész, és Török Csaba teológus. A főszerepet azonban Sólyom László magyar jogtudós, volt köztársasági elnök játszotta, aki eredetileg moderátorként szerepelt, de rögtön előadásba forduló bevezetővel indította a vitát.
Sólyom László beszéde elején két keretfeltételt határozott meg. Az egyik szerint nyáron volt egy alaptörvény-módosítás, amely kimondta, hogy: „a keresztény Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége”. A volt államfő kijelentette, hogy az utolsó pillanatban nyomták be a keresztény önazonosság mellé a keresztény kultúra védelmét. A módosítás indokolása szerint ennek az volt a motívuma, hogy „Európában jelenleg olyan folyamatok zajlanak, amelyek eredményeképpen Európa hagyományos kulturális arculata átalakulhat. A keresztény kultúra olyan egyetemes érték, amelynek megőrzése kiemelten fontos”.
Ezek után Rétvári Bencét idézte a jogtudós: Rétvári azt nyilatkozta, hogy Európában évtizedek óta érték- és identitásvesztés zajlik, nagy veszély a multikulturális társadalom, amely 2015-ben ránk rúgta az ajtót, és ha nem vigyázunk, Európa nem keresztény kultúrájú lesz. Előbb kevert népességű kontinenssé válik, majd az átmenet után muzulmán kultúra és civilizáció lesz, amely Európát uralni fogja. Ezért kell védeni a keresztény kultúrát az alkotmányban is Európában.
Sólyom László szerint teljesen nyilvánvaló, hogy
"ez a motívum az elmúlt évek sikeres belpolitikai narratíváját viszi tovább",
a migránsveszély és az aggodalom narratíváját. A másik fontos forrás szerinte Orbán Viktor miniszterelnöki expozéja, amiben a rendszert kereszténydemokráciaként minősítette. Ez a rendszer a miniszterelnök szerint garantálja az ember méltóságát, szabadságát és biztonságát, megvédi a férfi és nő egyenjogúságát, a hagyományos családmodellt, féken tartja az antiszemitizmust, megvédi a keresztény kultúrát és esélyt ad a nemzet felemelkedésére és gyarapodására.
Sólyom úgy látja, hogy mivel a keresztény kultúra védelme az Alaptörvény szövegében van, ezért kell lennie valamilyen kötelező erejének. A köztársasági elnök tisztázta, hogy a keresztény kultúra fogalma alatt nem a keresztény vallást érti ez a magyarázat: ez nem hitbéli, hanem civilizációs kérdés, a kormánynak pedig nincsen kompetenciája a pokolról és az ilyen dolgokról nyilatkozni.
Ezt követőn azt a kérdést járta körül, mit is jelent a keresztény kultúra fogalma, amit az Alaptörvény véd. Szerinte itt olyan alapvető standardokról van szó, amiket minden nyugati liberális és konzervatív kormány véd, egyedüli specifikum az orbáni mondanivalóban a hagyományos családmodell védelme.
Felrótta, hogy a hosszú történelmi folyamatból kihagyják azt a 3-4 századot, amikor éppen hogy a szekularizáció játszott közre ezeknek az értékeknek, például az emberi jogoknak a kialakulásában. Éppen egy egyházellenes korszak termékéről van szó.
Az a keresztény kultúra tehát, amit az Alaptörvény véd, az a szekuláris európai status quo,
amit a muzulmánoktól akar megvédeni. „Ebben a speciális keresztényt nem tudom felfedezni”– tette hozzá...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.