Szerző: KÓSA ANDRÁS, MARNITZ ISTVÁN
2018.09.28.
A határidők csúsznak, a költségek elszállhatnak, az oroszok egyre idegesebbek az új blokkok miatt. A következmény az lehet, hogy buheramegoldásokra kényszerül a magyar fél.
Veszélybe került Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin alig két hónapja, Oroszországban megkötött megállapodása, amely szerint legkésőbb 2019. október 27-én kell megkezdődnie a Paksi Atomerőmű bővítési munkálatainak. Ennek több jele is van. Az MFOR üzleti hírportál vette észre, hogy még a felvonulási épületekre kiírt tenderen is későbbi határidő szerepel: egyebek mellett egy 100 fős üzemi étkezdét és egy konyhát kellene megépíteni, a munkálatok tervezett kezdete 2019. március 30., a határidő pedig 2020 május 30. - ezekhez képest nagyon rövidnek tűnik a 2026-os tervezett üzembe helyezésig rendelkezésre álló idő. Nem véletlen, hogy szeptember 18-án Orbán Viktor az újabb oroszországi találkozóján Putyinnal már arról beszélt, „a határidők nem fontosak”, Süli János bővítésért felelős biztos pedig egy parlamenti kérdésre azt mondta, már folyamatban van a finanszírozási szerződés módosítása. Információink szerint az orosz fél rendszeresen jelzi elégedetlenségét az előkészítési munkálatok lassúsága miatt, miközben a magyar fél szeretne megfelelni az európai előírásoknak, éppen azért, mert politikailag kényes a beruházás az orosz finanszírozás és kivitelezés miatt. Így viszont még több száz engedélyezési eljárást nem sikerült lezárni, aminek oka részben a szakemberhiány is.
Úgy tudjuk, az orosz fél bizalmatlanságát növeli, hogy szerintük a magyar partnerek „indokolatlanul kis összegekben hívják le a hitelt”, és amint lehet, vissza is törlesztik az adott összeget. Egy, a bővítés körülményeire rálátó forrásunk szerint ráadásul az oroszok egy sor „kisebb” tétel költségét jelentősen alábecsülhették: ő példaként egy az elektromos vezetékek tűzvédelmére szolgáló speciális szigetelőanyagot említett, aminek tényleges költsége a többszöröse lehet annak, mint amivel az orosz szakemberek számoltak. Forrásunk szerint ez ugyan „csak” egy néhány tíz millió eurós tétel, ami kevésnek tűnhet a beruházás összvolumenéhez képest, de mint mondta, „ilyen rejtett aknákból akár több tucat is lehet egy ekkora projektnél, amelyek összeadódva már komoly költségtúllépést jelentenek”. Ha a Roszatom úgy ítéli meg, a magyar fél miatt keletkeztek jelentős pluszköltségei, akár még pert is indíthat ezek behajtására Magyarországgal szemben. Ez nem lenne példa nélküli, előfordult már, hogy az orosz társaság választott bíróság elé vitt atomerőmű beruházást erre hivatkozva...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.