Szerző: GYENIS ÁGNES
2018.09.22.
Az új támogatás nem ellensúlyozza a csapást, amelyet a cafeteria-rendszer megcsorbítása mért a több százezer fős hiánnyal küzdő munkaerőpiacra.
Hatszázmillió forintot költ egy 180 férőhelyes, modern munkásszállóra Zalaegerszeg, ebből 360 milliót az állam áll – tette közzé a város önkormányzata a nyáron. Bár a nyugat-magyarországi régióban égető a munkaerőhiány, várhatott volna még egy kicsit a város. A minap határozott ugyanis a kormány arról, hogy az eddigi 40 helyett csak 20 százalékos önerőt kell felmutatniuk a munkásszálló-építést vagy -felújítást vállaló önkormányzatoknak, a többit kifizeti az állam. Ehhez persze számos feltételnek eleget kell tenni, például megállapodni azokkal a munkaadókkal, amelyek a leendő szállót megtöltik.
Hogy mennyi pénzt szán az állam a munkásszállóprogramra, arról sem a belügyi, sem a pénzügyi tárca nem adott információt, mindenesetre nyilván a munkaerő mobilitásának növelése a cél az intézkedéssel. Egy tavalyi kutatás szerint viszont a vállalatoknak mindössze a 6 százaléka tartja ehhez fontosnak a szálláshelyet, 77 százalékuk inkább a közlekedési bérletet, 66 százalékuk pedig a dolgozó autózását (is) támogatja. Pontosabban csak támogatná, mivel a 2019-től életbe lépő új cafeteriaszabályok szerint ez utóbbiakra nem jár majd adókedvezmény.
„Háromszor annyit vesz el a kormány, mint amennyit a munkásszállóprogrammal ad” – jegyzi meg Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének leköszönő főtitkára. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke viszont rámutat: csak az építőiparban 50-60 ezer ember nem otthonról indul munkába, a többségük albérletben lakik, amit sokszor csoportosan vesznek ki, maximum napi 10 eurónak megfelelő összegért...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.