Szerző: SZELESTEY
2018.09.12.
- A világ legtekintélyesebb lapjai egyöntetűen úgy látják, hogy az európai konzervatívok saját maguknak ártanak, ha még mindig védelmezik Orbánt
- Az európai kulturkampf csak arra kell a magyar miniszterelnöknek, hogy senki ne a jogsértésekkel és az égig érő korrupcióval foglalkozzon, viszont csak kamu, hogy Orbán majd jól összefog a szélsőjobbal, mert az nem tudja kimosni, ha megint bajba kerül
- Sargentini igenis találkozott magyar kormánytagokkal, hogy teljes képet kapjon jelentése elkészítéséhez, a konzervatívok az este három órán át hasztalan próbálták jobb belátásra bírni a miniszterelnököt
Le Monde
Egy bennfentes forrás szerint nehéz benntartani Orbánt a Néppártban, főleg ha az EP ma nagy arányban határoz a Sargentini-jelentés elfogadásáról. A felfüggesztést már a jövő héten kimondhatják, mivel éppen egy hét múlva esedékes Salzburgban a Néppárt csúcsértekezlete. De ha ma az lesz a döntés, hogy élni kell a 7-es paragrafussal, az egyébként is igencsak súlyos politikai következményekkel jár, mert valószínűleg teljesen átrendeződnek az erőviszonyok Strasbourgban. Macron az EPP meggyengülésére alapozza európai stratégiáját. A szélsőségesek ugyanakkor Orbánnak udvarolnak.
Orbán Viktor tegnap a vádlottak padjáról ítélte el a „Magyarország elleni zsarolást”. A vita ritka mód erőszakos volt és igen nagy jelképes erővel bírt, de a magyar politikust nem támogatták a nagy politikai családok. Még az EPP sem, csak a szélsőségesek és az euroszkeptikusok. A mai szavazást az dönti el, hová állnak a konzervatívok, akik idáig mindig eltűrték Orbán kilengéseit. Weber ugyan ezúttal is lavírozott, ám Daul, a Néppárt elnöke egyértelműen értésre adta, hogy az unió a szabadságra, demokráciára, az egyenlőségre, a jogállamra, az emberi jogok tiszteletére és a szabad civil társadalomra épül. Továbbá, hogy a kereszténydemokraták semmiféle politikai érdekből nem hajlandóak kompromisszumra ezekben a pontokban.
FT
A szerkesztőségi állásfoglalás azt hangsúlyozza, hogy az uniónak állást kell foglalnia Orbán Viktorral szemben, mert a magyar kormány az EU alapértékeit veszélyezteti. A mai szavazás már jó ideje időszerű, mivel a politikus módszeresen lebontja a fékeket és ellensúlyokat, a pluralizmust és a szabad sajtót. Brüsszel nyámnyilasága csak bátorít más államokat, hogy bedarálják a jogállamot, lásd Lengyelországot. Egyesek azt fogják mondani, hogy értelmetlen, illetve a céllal ellentétes beizzítani a 7-es paragrafust. Egyrészt a lengyel ellenállás, másrészt pedig amiatt, hogy Orbán kihasználja az eljárást és a közösség vezetése ellen uszít. A Bizottság kitart amellett, hogy érdemesebb inkább szerződésszegési eljárásokkal próbálkozni a konkrét ügyekben, bár az eddigi sikerek mérsékeltek.
Ám ez a módszer a jelek szerint csak lovat ad a politikus alá. Évek óta szórakozik a közösségi intézményekkel, megy a pávatánc, hogy elkerülje a szankciókat. Hatékonyabb eszközökre van szükség az eltévelyedő tagokkal szemben. Ilyen az, hogy csökkentsék a regionális alapokat. Főleg az EPP-nek pedig nagyon figyelnie kell a jogállami normák betartatására. Igaz, Orbán ezúttal nem ajánlott semmilyen engedményt az utolsó pillanatban. Látnivaló, hogy hamisnak bizonyult a feltételezés, miszerint a vitákat legjobban a pártcsaládon belül lehet rendezni. A Néppárt kettészakad, liberálisokra és nacionalistákra, a haszonélvező pedig a magyar miniszterelnök. Macronnak igaza van, amikor azt mondja, hogy választani kell Merkel és Orbán között. Itt az idő.
Süddeutsche Zeitung
A populizmus egyik legjobb szakértője úgy gondolja, hogy ha a Néppárt valóban bástyaként kíván szembeszállni a demagógokkal, akkor végre ki kell zárnia a Fideszt. „A kipisilni a sátorból” c. cikkben Jan-Werner Müller, a Princeton-i Egyetem tanára megállapítja, hogy eljött az igazság pillanata Európa, és főleg a kereszténydemokraták számára. Orbán idáig mindig megkerülte a tilalomfákat, ilyenkor az EPP újakat állított fel. Ehhez képest beszélt most Weber arról, hogy az értékekről nem lehet alkudozni. Az az érv pedig, hogy a táboron belül könnyebb befolyásolni a magyarokat, azt a logikát takarta, hogy nem volna jó, ha kívülről pisilnék le a sátrat. Csak éppen a kereszténydemokraták neveletlen gyermekénél ez a módszer soha nem vált be.
Orbán nem csupán táncol, időnként csapdát is állít a szövetségeseinek. Bálványoson részletezte, mit is ért az illiberális demokrácián. Mármint hogy az a kereszténydemokráciával egyenlő, az pedig a migráció, a multikulti, a hagyományos családkép felülvizsgálata ellen van. Amit csinál, az káprázatos elterelő hadművelet, mert egyáltalán nem ellentmondásos erkölcsi kérdések forognak kockán. A miniszterelnök minden viszályt a kulturkampf kérdéseire próbál korlátozni, hogy senki se tudakozódjon a demokrácia állapota, vagy a hatalmas magyarországi korrupció felől. Ha egyesek mégis átlátnak a szitán, előkerül egy újabb fegyver. Így a látványos összeborulás Salvinival arra jó, hogy megrémítse az EPP-t: lehet, hogy a Fidesz saját akaratából lép ki és idegenellenes egységfrontot alakít ki.
Ám ez csupán üres fenyegetés. Egyetlen új szerveződés sem tud olyan befolyásra szert tenni, mint a Néppárt. Ennélfogva nem is tud megfelelő pajzsként szolgálni a korrupt, embergyűlölő budapesti rezsim számára. Okos jobboldali populisták pontosan tudják, hogy leginkább a fő áramlat opportunizmusára számíthatnak. Azaz mégiscsak lehetséges, hogy a sátorban pisiljenek. A konzervatívoknak dönteniük kell, ha tűzfalként kívánnak szolgálni az Európa-ellenes jobboldali populistákkal szemben. Akkor egyidejűleg nem védelmezhetik Orbánt, mert az csak önti az olajat a tűzre...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.