Szerző: MAGYARI PÉTER
2018.09.20.
- Van egy ház az Andrássy úton, amit a gazdája tavaly 1,64 milliárd forint értékűre becsültetett, aztán idén nyáron eladta az államnak 2,9 milliárdért.
- Mindkét üzletet a világörökségi zónákra vonatkozó elővásárlási törvény alapján vásárolta meg az állam.
Az MSZP ÁSZ-vizsgálatot követel.
2017 decembere óta ha valaki el akarja adni a világörökségi zónában álló ingatlanját, akkor azt fel kell ajánlania az államnak, amelynek elővásárlási joga van. Szocialista képviselők két, a törvény alapján állami tulajdonba került ingatlan esetében ÁSZ vizsgálatot követelnek, mert gyanúsan sok pénzt költött ezekre az állam.
A Malév volt székháza volt az első, amire lecsapott az állam
Az egyik gyanús ügylet a Malév volt székházának megvásárlása. Az épület a Lánchíd pesti hídfőjének közelében áll az V. kerületben. Ez volt az első ingatlan, amelyről kiderült, hogy az állam él az elővásárlási jogával a világörökségi zónákról szóló törvény alapján.
Idén januárban a Miniszterelnökséget akkoriban vezető miniszter, Lázár János nyilatkozott, hogy élni akar a kormány az elővásárlási jogával, és kész kifizetni a 8,2 millió eurós vételárat. Akkori árfolyamon ez 2,54 milliárd forint volt.
A törvény szerint az elővásárlás esetében az ár úgy derül ki, hogy az eladó benyújt egy szándéknyilatkozatot egy potenciális vevőtől, hogy ennyiért tudná eladni az ingatlant, és ha az állam ennyiért megvenné, akkor viheti. Vagyis a Lázár János által ajánlott 8,2 millió euró nem légből kapott árajánlat lehetett, hanem az eladó azt állította, hogy ennyiért tudna rá vevőt. A Miniszterelnökség akkori ajánlatáról szóló levelet annak idején a G7 hozta nyilvánosságra.
Már akkor is gyanús volt, hogy az eladó cég 2017-es beszámolója szerint 675,8 millió forint értéken tartotta nyilván az ingatlant (mint befektetett tárgyi eszköz értéke szerepelt a beszámolóban). Vagyis majdnem négyszer annyiért kínálta a Miniszterelnökségnek eladásra, mint amennyi a saját könyvelése szerint ért. Persze itt még mondhatta az eladó, hogy talált rá vevőt ennyiért is, ez lett a piaci ára.
Itt jelentkezik az elővásárlásról szóló törvény egyik nagy hibája. Az elővásárlási jog felajánlásakor ugyanis elég egy szándéknyilatkozatot vagy szerződéstervezetet bemutatni az államnak, hogy mennyiért vinné el valaki az ingatlant. Egy ilyen papír nem kötelezi semmire a potenciális vevőt. Elég könnyű csalni, hiszen ígérni könnyű valami hatalmas összeget egy ingatlanért, és ha az állam bekapja a horgot, vagy politikai igény jelenik meg a bevásárlásra, akkor a piaci ár felett lehet túladni az épületen.
Felmerült egy másik probléma is az ügylettel: az eladó cég, az Atrium Estate Kft. fele részben egy Belize-ben bejegyzett offshore cég tulajdonában volt. A magyar törvények szerint az állam nem üzletelhet nem átlátható tulajdonosi szerkezetű gazdasági társaságokkal. Úgyhogy amikor az állam élt az elővásárlási jogával, akkor a vizsgálatot követelő szocialista képviselők szerint törvényt szeghetett.
Tóth Bertalan pártelnök feljelentést is tett az ügyben, de a XIII. kerületi ügyészség nem indított nyomozást, mondván nem tudják, hogy nem tudnak az ügyről semmit, mert "nem áll a rendelkezésükre" sem az adásvételi szerződés, sem az Atrium Estate átláthatósági nyilatkozata. (Ilyet minden állammal üzletelő cégnek le kell adnia 2011 óta, hogy bizonyítsa, nem offshore. Tóth feljelentésében azt vélelmezte, hogy ez ebben az esetben hamisítvány lehet.) Amikor Tóth rákérdezett Polt Péternél, hogy miért nem szerzik be ezeket a papírokat a Miniszterelnökségtől, akkor a legfőbb ügyész azt válaszolta, hogy ezeket Tóthnak kellett volna csatolnia a feljelentéséhez, de egy előkészítő eljárás azért elindult, úgyhogy jövő februárig még utánanéznek.
A történetben azonban volt még egy nagy fordulat idén nyáron. Az immár Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség akkor tényleg megvette az épületet, de nem 8,2 millió euróért, hanem 9,2 millióért. Az akkori árfolyam szerint 2,986 milliárd forintért, vagyis 446 millió forinttal drágábban, mint ami a januári miniszterelnökségi nyilatkozatban szerepelt. Egyáltalán nem világos, hogyan lett ennyivel drágább a ház. E végső ár 2,31 milliárd forinttal lett több, mint amennyi az értéke az eladó beszámolója szerint volt.
Mint azt az Átlátszó annak idején kiderítette, az állam tanácsadója a szerződés megkötésekor Répássy Róbert ügyvédi irodája volt. Répássy 1998-2018 között fideszes parlamenti képviselő volt, 2010 és 2015 között pedig államtitkár az igazságügyi tárcánál...
Az egyik gyanús ügylet a Malév volt székházának megvásárlása. Az épület a Lánchíd pesti hídfőjének közelében áll az V. kerületben. Ez volt az első ingatlan, amelyről kiderült, hogy az állam él az elővásárlási jogával a világörökségi zónákról szóló törvény alapján.
Idén januárban a Miniszterelnökséget akkoriban vezető miniszter, Lázár János nyilatkozott, hogy élni akar a kormány az elővásárlási jogával, és kész kifizetni a 8,2 millió eurós vételárat. Akkori árfolyamon ez 2,54 milliárd forint volt.
A törvény szerint az elővásárlás esetében az ár úgy derül ki, hogy az eladó benyújt egy szándéknyilatkozatot egy potenciális vevőtől, hogy ennyiért tudná eladni az ingatlant, és ha az állam ennyiért megvenné, akkor viheti. Vagyis a Lázár János által ajánlott 8,2 millió euró nem légből kapott árajánlat lehetett, hanem az eladó azt állította, hogy ennyiért tudna rá vevőt. A Miniszterelnökség akkori ajánlatáról szóló levelet annak idején a G7 hozta nyilvánosságra.
Már akkor is gyanús volt, hogy az eladó cég 2017-es beszámolója szerint 675,8 millió forint értéken tartotta nyilván az ingatlant (mint befektetett tárgyi eszköz értéke szerepelt a beszámolóban). Vagyis majdnem négyszer annyiért kínálta a Miniszterelnökségnek eladásra, mint amennyi a saját könyvelése szerint ért. Persze itt még mondhatta az eladó, hogy talált rá vevőt ennyiért is, ez lett a piaci ára.
Itt jelentkezik az elővásárlásról szóló törvény egyik nagy hibája. Az elővásárlási jog felajánlásakor ugyanis elég egy szándéknyilatkozatot vagy szerződéstervezetet bemutatni az államnak, hogy mennyiért vinné el valaki az ingatlant. Egy ilyen papír nem kötelezi semmire a potenciális vevőt. Elég könnyű csalni, hiszen ígérni könnyű valami hatalmas összeget egy ingatlanért, és ha az állam bekapja a horgot, vagy politikai igény jelenik meg a bevásárlásra, akkor a piaci ár felett lehet túladni az épületen.
Felmerült egy másik probléma is az ügylettel: az eladó cég, az Atrium Estate Kft. fele részben egy Belize-ben bejegyzett offshore cég tulajdonában volt. A magyar törvények szerint az állam nem üzletelhet nem átlátható tulajdonosi szerkezetű gazdasági társaságokkal. Úgyhogy amikor az állam élt az elővásárlási jogával, akkor a vizsgálatot követelő szocialista képviselők szerint törvényt szeghetett.
Tóth Bertalan pártelnök feljelentést is tett az ügyben, de a XIII. kerületi ügyészség nem indított nyomozást, mondván nem tudják, hogy nem tudnak az ügyről semmit, mert "nem áll a rendelkezésükre" sem az adásvételi szerződés, sem az Atrium Estate átláthatósági nyilatkozata. (Ilyet minden állammal üzletelő cégnek le kell adnia 2011 óta, hogy bizonyítsa, nem offshore. Tóth feljelentésében azt vélelmezte, hogy ez ebben az esetben hamisítvány lehet.) Amikor Tóth rákérdezett Polt Péternél, hogy miért nem szerzik be ezeket a papírokat a Miniszterelnökségtől, akkor a legfőbb ügyész azt válaszolta, hogy ezeket Tóthnak kellett volna csatolnia a feljelentéséhez, de egy előkészítő eljárás azért elindult, úgyhogy jövő februárig még utánanéznek.
A történetben azonban volt még egy nagy fordulat idén nyáron. Az immár Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség akkor tényleg megvette az épületet, de nem 8,2 millió euróért, hanem 9,2 millióért. Az akkori árfolyam szerint 2,986 milliárd forintért, vagyis 446 millió forinttal drágábban, mint ami a januári miniszterelnökségi nyilatkozatban szerepelt. Egyáltalán nem világos, hogyan lett ennyivel drágább a ház. E végső ár 2,31 milliárd forinttal lett több, mint amennyi az értéke az eladó beszámolója szerint volt.
Mint azt az Átlátszó annak idején kiderítette, az állam tanácsadója a szerződés megkötésekor Répássy Róbert ügyvédi irodája volt. Répássy 1998-2018 között fideszes parlamenti képviselő volt, 2010 és 2015 között pedig államtitkár az igazságügyi tárcánál...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.